Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. december - Civitas Europica Centralis
2015-12-10
oldal | 16 2015. december 10. fogadtuk azt el, sokkal inkább azért, hogy valós eredményeket tudjunk elérni olyan területeken, mint a nyelvtörvény ügye, a rehabilitác ióról szóló jogszabály elfogadása, vagy mondjuk a magyar járás kialakításának folyamata. Persze ezek mellett nagyon lényeges, hogy a számunkra kiemelten fontos területeken — gondolok itt a kisebbségi kérdésekre, az oktatás, a közm ű vel ő dés, a szociális szfé ra helyzetére — a mi embereink kerüljenek vezet ő pozíciókba, hogy ne csak szemlél ő i, hanem aktív alakítói legyünk szül ő földünkön saját sorsunknak.” A fentebbieket Péter Csaba , az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) elnöke, a megyei tanács képvisel ő je nyi latkozta a Kárpáti Igaz Szónak. Anélkül, hogy belebonyolódnék a pártpolitikai csatározások, egyezkedések általában kusza, a kulisszák mögött zajló r é szleteibe, érdemes továbbgondolni a leírtakat … ” Csabay Attila ( http://tiszanews.org.ua/ ) Templomot vagy iskolát… „ A XXI. század Romániáját aligha jellemezhetn ő k találóbban, mint – a Cioloșkormány költségvetéstervezetének kapcsán fellobbant – országra szóló dilemmával: templomot vagy iskolát (urbánusabban: templomot vagy autópályát). A kérdést a Pontakormányt megbuktató tüntet ő k élezték ki, és juttatták el a közvéleményhez a „Templom hely ett iskolát” jelszavával. A több tucatnyi ember halálát követel ő bukaresti t ű zesetet megel ő z ő en jutott ugyanis nyilvánosságra, hogy Romániában 18.000 templom m ű ködik (az éppen épül ő kr ő l nem is beszélve). Az általános iskolák száma azonban mindössze 4.700, a kórházaké 425. S az európai uniós szabályok miatt a 4.700ból 1.160 iskola is m ű ködési engedély nélkül üzemel, ugyanis az épületekben nincs vezetékes víz és vízöblítéses illemhely. S a t ű zesetben megsérült betegek egy része sem csupán égési sérüléseibe, hanem a bukaresti kórházak katasztrofális higiéniás állapotaiba (értsd: a velük járó fert ő zésekbe) halt bele. Ezek mellett már csak másodlagos jelent ő ség ű nek t ű nhetne, hogy az épül ő autópályák 2016os finanszírozása helyenként egyharmada, másutt alig egyne gyede a 2015ösnek. Magától értet ő d ő nek, azaz a normalitás jelének t ű nt, hogy a parlament elé terjesztett költségvetéstervezetben a Ciolo şféle – szakért ő nek aposztrofált – kormány egyetlen lejt sem irányzott el ő templomépítésekre. Csakhogy a tény nyilván osságra kerülését követ ő en a frissen kinevezett européer államf ő t (az Európai Bizottság volt mez ő gazdasági biztosát) maga a román pátriárka hívta fel telefonon. És láss csodát, a román nemzeti érdekeket Brüsszelben oly határozottan képvisel ő Ciolo ş késedelem nélkül beadta a derekát. Folytatódnak a templomépítések. Be fogják fejezni a Nemzeti Üdvösség Katedrálisának címzett 120 méter hosszú, 120 méter magas és 70 méter széles, egy milliárd lejbe (tehát egy jókora autópályaszakasz árába) kerül ő megaé pítményt, a Ceau ş escuféle N é p Palotájának méltó párját … ” Bíró Béla ( http://www.maszol.ro/ ) Iohannis sapkája „ Egy korábbi jegyzetemben arról írtam, nagyon jó az, hogy Klaus Iohannis többnyire hallgat, mert amikor megszólal, óhatatlanul elkövet egykét bakit. Ám nemrégiben az is kiderült, hogy az államf ő i hallgatás legalább ugyanolyan káros, mint az államf ő i beszéd . Ez olyan ugyan, mint a sapkás és sapka nélküli nyúl esete – de akkor is így igaz. Nem csak a hazai, de a külföldi politikai körök is igen furcsállták például, hogy nem szólalt meg az Európai Bizottság vezet ő je, JeanClaude Juncker – mondjuk így, szépít ő e n: – meglehet ő sen oroszbarátra sikeredett nyilatkozata hallatán, amelyben az Európai Bizottság elnöke, Barack Obamával szembemenve úgy vélte, Oroszországgal illedelmesen kell bánni, Moszkvát egyenrangú partnernek kell tekinteni, még akkor is, ha mindez „ne m is mondható éppen szexepilesnek”. Az Európai Bizottság elnöke mondhatni nyíltan hangot adott a nyugateurópai hatalmak hallgatólagos megegyezésének, miszerint gazdasági okokból nem kívánják magukra haragítani az orosz mackót. A nyugateurópai kancelláriá k régen beletör ő dtek a Krímfélsziget bekebelezésébe, Ukrajnának sem jósolnak már túl nagy jöv ő t, hovatovább cserbenhagyják a Moldovai Köztársaságot is, Oroszország pedig mindezen felbátorodva már
