Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis

2015-11-30

oldal | 11 2015. november 5. Oktatáspolitikai kutyaszorítóban Fodor Attilával és Albert Sándorral  A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Rákóczi Szövetség felvidéki oktatáspolitikai konferenciáján november 26-án mind Németh Zsolt külügyi államtitkár, mind pedig a Magyar Közösség Pártjának vezető politikusai radikálisan ellenezték akár egyetlen szlovákiai magyar iskola felszámolását is (http://www.felvidek.ma/) Nem biztos, hogy Eminescu nemzetállama a tuti Románia számára  „Persze, a fejekben kellene változnia valaminek, hogy ezt el lehessen fogadni. A Corbii albi portál idén tavasszal közzétette Kisebbségi bánságiak című cikkemet, mely akkoriban rendkívül változatos reakciókat váltott ki az olvasókból. Egyeseket főleg az anyag címe zavart, de a tartalma is, mindennek elmondtak: „elszakadáspárti, hazaáruló, hazug oláh”. De örömömre sokkal nagyobb volt azok

száma, akik megértették írásomat és ennek megfelelően reagáltak. A megjelenés után nem sokkal a virtuális térben folytattam párbeszédet egyik barátommal, egy vajdasági publicistával, aki soraimat elolvasva a következőt mondta: „Testér, meghívlak Újozorára (Uzdin), a szerb

bánsági románok szellemi fővárosába, egy szimpóziumra. Kérlek, gyere el.” (Az eredeti szöveg

erős tájszólásban íródott: „Frace, iacă io cie invit la Uzdin, în Capitala spirituală a românilor din Banatul sârbesc, la un sâmpozion. Fă bine şi vină pră la noi” – a szerk.) Így is tettem. Április végén Újozorán voltam, nem messze attól a helytől, ahol a Lugoson – gyerekkorom helyszínén – áthaladó Temes belefolyik a Dunába és higgyék el, mélységesen meghatott mindaz, amit ott, abban a csodálatos román fészekben láttam …”





Jean St'az (http://foter.ro/) Egy szoborról  „Štúr-szobrot szeretne állítani a Matica slovenská Párkányban. Az ok, hogy szlovákul éppen e város viseli az idén 200 éve született nemzetébresztő nevét. A Duna-parton már le is rakták az alapkövet, hogy a majdani szobor az esztergomi bazilikát nézze. Jól megbüntetik, Štúr sosem szerette az ilyen jellegű épületeket. A Matica egyik érve, hogy a város harminc százaléka támogatja a szoborállítást. Arról mélyen hallgat a nacionalista kulturális szervezet, hogy hetven százalék nem támogatja. Mert ilyen megközelítésből az egész akció nem más, mint sima provokáció. Már a szánalmas alapkőletétel is jelezte, őket nem érdekli semmi, itt területkijelölés folyik, amúgy kan kutya módjára. Nem véletlenül szónokolt egy vérnacionalista politikus is az avatóbulin. A Matica nem becsüli Štúrt. Ha becsülné, nem állítana neki szobrot a párkányi Duna-parton. A szobor jövője ugyanis elég egyértelműen leírható …”





Molnár Norbert (http://ujszo.com/) É

É

v

v

f

f

o

o

r

r

d

d

u

u

l

l

ó

ó 140 éve született Heim Pál  Száznegyven éve, 1875. november 30-án született Heim Pál gyermekgyógyász, a korszerű csecsemőgyógyászat és csecsemőgondozás egyik magyarországi meghonosítója. Apja, Heim Péter postatiszt a "vasminiszter" Baross Gábor közvetlen munkatársaként a magyar postahálózat kiépítésében vett részt. Heim Pál orvosi tanulmányait a svájci Lausanne-ban kezdte, diplomáját már a budapesti egyetemen szerezte meg 1897-ben. Gyakornoknak Bókay János professzor mellé került a budapesti Stefánia Gyermekkórházba (mai SOTE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika), majd ösztöndíjasként a breslaui (ma Wroclaw, Lengyelország) egyetemi gyermekgyógyászati klinikán, Adalbert Czerny mellett tanulmányozta a csecsemők kórélettani sajátosságait. Lausanne-ban és a párizsi Pasteur Intézetben tett tanulmányútjáról visszatérve, 1901-ben a budai Irgalmasrendi Kórház (a mai ORFI) gyermekosztályának főorvosává nevezték ki. 1907-ben magántanári minősítést nyert a