Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis

2015-11-25

oldal | 11 2015. november 25. Megjelent az Erdélyi Társadalom  XIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, 2015/2  Az Erdélyi Társadalom féléves rendszerességgel megjelenő tudományos folyóirat. A 2003 óta megjelenő lap szerkesztéséért a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézete felel, kiadója a Kolozsvári Egyetemi Kiadó [Presa Universitară Clujeană] (http://erdelyitarsadalom.ro/) Minden mindennel összefügg  Az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat újraalakításának 25. évfordulója alkalmából prof. Dr. Bessenyei Lajos, a Magyar Professzorok Nemzetközi Szövetsége elnökének meghívására a Kárpátaljai Magyar Tudományos Társaság tagjai – Horváth Katalin és Hulpa Diána – részt vettek a Budapesten, 2015. november 20-án megrendezett „Egészséges természet + egészséges élelmiszer = egészséges ember” jubileumi konferencián (http://tiszanews.org.ua/) V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

2

2 Ha közös az ellenség  „Diplomáciai hadjáratba kezdett az Iszlám Állam (IS) elleni nemzetközi összefogásért a francia elnök. François Hollande már tárgyalt a brit kormányfővel, kedden az amerikai elnökkel, szerdán a német kancellárral, csütörtökön pedig az orosz államfővel találkozik. Azt szeretné ugyanis, hogy Washington és Moszkva között is antiterrorista együttműködés alakuljon ki. Akár biztató jelnek is tekinthető, hogy az orosz elnök egyik kísérője azt mondta, egy hete, a G20-országcsoport törökországi csúcstalálkozóján nyoma sem volt a korábbi fagyos légkörnek, mindenki Vlagyimir Putyinnal akart beszélni, és egy kávé mellett bő félórára még amerikai kollégájával is „összebújtak”. Vagyis az utóbbi hetekben

mintha változott volna a nyugati politikusok viszonya a Kreml első emberéhez. Persze nincs szó barátságról, maradtak a viták és ellentétek, a bizalmatlanság is kölcsönös, összehozza viszont őket a terrorizmus elleni fellépés kényszere. Akárhogy is van, egyre inkább úgy tűnik, Putyinnak bejön az a számítása, hogy a legégetőbb nemzetközi problémák éleződése előbbutóbb enyhítheti Moszkva elszigeteltségét, a rendezéshez a vártnál nehezebben közelítő ukrán válság ügye „felhígul” az iraki, szíriai terror okozta még súlyosabb gondokban. Moszkva ott

volt a tárgyalóasztalnál és szerepet játszott az Iránnal kötött atomalku megszületésében, aztán Szíriában még többet tett azért, hogy megkerülhetetlenné váljék. A légi csapások megindításával nemcsak szövetségese, Bassár el-Aszad elnök pozícióját erősítette meg, nemcsak élesben próbálhat ki fegyvereket, hanem gyakorlatilag a katonai kezdeményezést is magához ragadta a térségben. Ha úgy tetszik, katalizátora lett a rendezési erőfeszítéseknek: elkezdődtek a bécsi tárgyalások, erősödtek az IS elleni katonai akciók …”





Poór Csaba (nsz) A populista álma  „Azt nem lehet mondani, hogy a kormányfő nem következetes, hogy nem ragaszkodik saját politikai rögeszméihez. A menekültkérdést, ha nem tette is zárójelbe, de tág összefüggésrendszerbe emelte a párizsi vérengzések után: mit és hogyan kezd a világ az Iszlám Állammal. A menekültkérdésre még adhatott látszólag érvényes nemzetállami választ a kerítésekkel, de az ezt követő hisztérikus európai nemzetállami láz hirtelen le fog csillapodni a testetlen Iszlám Állam általános fenyegetésének árnyékában, amely kupacba kell terelje a nyájat. Ennek fényében végképp értelmezhetetlen Orbán Viktor megismételt kijelentése, hogy Európa "gazdag, de gyenge", vagy az: nem szeretne a németektől függni és az Oroszországgal való kapcsolatát is ennek a kiegyensúlyozására használja fel. Ami csak szószátyárkodás, még akkor sem lenne értelme, ha Magyarország európai nagyhatalom, Orbán pedig e közösség meghatározó személyisége volna, s ha a német-orosz kapcsolatok lényege nem olyan lenne, 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját