Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-04
oldal | 18 2015. november 4. belügyminisztériumnál. Eldöntötte, ki nem ellen ő rizheti a rend ő rök munkáját, és el ő adta azt a számot, hogy neki ebbe nem is volt beleszólása … ” Marián Leško ( http://ujszo.com/ ) Ukrajna félúton „ Újabb választást tud maga mögött Ukrajna, legalábbis annak els ő fordulóját. Helyi és regionális politikusokat választott a nép. Ukrajna nem csak a háború miatt tudhat maga mögött nagyon intenzív két évet. A Majdan kett ő , azaz a második forradalom, vagy puccs – kinek hogy tetszik – után elvileg a teljes politikai elite t, a legalsó szintt ő l a legfels ő ig lecserélhették volna. Ehhez képest úgy t ű nik, hogy ha az els ő vonalban álló politikusokat le is cserélik, a háttérben a politikai szálakat mozgató er ő s embereket, az oligarchákat egyszer ű en nem tudják kimozdítani. Amikor a választások kapcsán Ukrajnában jártam, szinte bárkit kérdeztem, mindenki két dologról beszélt. Egyrészt a háborúról, amit keleten vívnak, és szerintük összehozta, „patriótává tette” az ukránokat, másrészt a gazdaságról, tehát arról, hogy az elmúlt két év ben szinte mindenkinek romlott az életszínvonala. Ezt a számokkal nagyon könny ű ellen ő rizni: az ukrán hrivnya az elmúlt két évben az euróhoz k é pest közel hatvan százalékot veszített értékéb ő l, az infláció mértéke 2015 nyarára pedig megközelítette az ötven százalékot. Tehát Ukrajnában a leggazdagabbakon kívül szinte mindenki nyomorog. Ennek ellenére az ország m ű ködik, az emberek megpróbálják túlélni a legrosszabbat. Azt, hogy mely politikusoknak, melyik pártoknak hisznek a jelenlegi helyzetben, elég nehéz me gérteni. Az önkormányzati választások eredményei összetettek, és bár több mint egy hét telt el, még mindig nincs mindenhol végleges eredmény … ” Nagy András ( http://ujszo.com/ ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Mit adtak Erdélynek a magyarok? És mit a románok? Tudor Duic ă lényeglátó írása. Persze, ő hazaáruló. Románb ő rbe bújt magyar. Ésatöbbi „ Bármelyik komoly történész tisztában van két alapvet ő dologgal: az Erdély feletti történelmi jog els ő sorban Magyarországot vagy Ausztriát illeti meg, ezen államok több száz éves közigazgatása alapján. Az Erdély feletti etnikai jog els ő sorban Romániát illeti meg, ugyanis a románok 1750 után relatív többségben voltak, 1918ban, az egyesülés el ő tt 5354, ma nagyjából 71 százalékos arányt képviselve. Erdély magyar királyság általi elfoglalása el ő tt Erdély területén néhány hercegségkenézségfejedelemség osztozott, melyeket nagy on bizonytalan etnikai származású nemesek vezettek, de komolyan és dokumentáltan nem beszélhetünk egy vlach/román államiság meglétér ő l. A magyarok fokozatosan hódították meg Erdélyt, ezzel a tartománnyal együtt vajdasággá, majd fejedelemséggé szervezték ma gukat a magyar királyságon belül. Erdély közigazgatási és politikai szempontból a magyar királysághoz tartozott, az oszmánok alatt kvázi függetlenséggel rendelkezett, 1918ig pedig Ausztriához és AusztriaMagyarországhoz tartozott, annak ellenére, hogy szi nte minden részén románok is éltek… Maga a Transzilvánia (eredetileg Ultraszilvánia), vagyis az erd ő n túli ország nevet az Erdélyiközéphegységen túli országra vonatkozóan használták, a Transzilvánia név ugyanis a magyaroktól származik és Magyarország kanc elláriájának dokumentumaiban jelent meg. Ismétlem, Erdély közigazgatásilag nem volt román állam, annak ellenére, hogy az erdélyi román nemesség, legalábbis 1366ig, része volt a rendeknek, s ő t, katonai szerepük (nobiles valachi) miatt egészen a XV. század végéig részt vettek a hatalom gyakorlásában … ” ( http://foter.ro/ ) Trieszt lehet az út a „ magyar tengerhez ”? Ha nem tudta, most szólunk: a békés adriai kiköt ő városban is létezik elszakadáspárti mozgalom. A cím természetesen túlzás, még kérdés formájában is – de nem teljesen elrugaszkodott, rögtön elmondjuk, miért. Az Olaszországhoz tartozó Trieszt közjogi helyze te ugyanis – formálisan – meglehet ő sen kétes, és ennek a helyzetnek a gyökerei a második világháború utáni összeurópai területrendezésig nyúlnak
