Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-16
oldal | 19 2015. november 16. Kitért arra is, hogy az utódállamok egy részében tudatos, állami szintű politika zajlik a magyarság asszimilálására az iskolarendszer elsorvasztásán keresztül. Egyetértett azzal, hogy az iskolarendszeren keresztül lehet az asszimiláció lassítását elérni. Hozzátette: ki kell harcolni az európai fórumokon a nemzeti kisebbségeknek az egyenrangúsághoz való jogát, annak elismerését, hogy igenis vannak kollektív jogai azoknak a nemzeti közösségeknek, amelyek összességében 50-60 milliónyian vannak az unió mai területén. Az Országgyűlés elnöke rámutatott: mi vagyunk a legnagyobb határon túli kisebbséggel bíró nemzet. Ha ennek a problémának az elismerését sikerül elérni az európai fórumokon, akkor talán nem kell állandó partizánharcot vívni a szomszédos országok politikusaival, hanem evidencia lesz hogy nekünk lehetőségünk, jogunk, - és nem csak mi szempontunkból - erkölcsi és jogi kötelességünk, hogy közreműködjünk az ottani oktatási rendszer támogatásában. Kövér László hangsúlyozta: nagyon komoly összefüggés van a gazdaság és a megmaradás között, akkor tudják a szülőföldön való megmaradást elősegíteni, ha az egyúttal lehetőség is, azaz a szó legjobb értelmében boldogulni tudnak az ottani magyarok. A gazdasági fejlesztés, a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok erősítése a megmaradás és a nemzeti önazonosság megtartásának nagyon fontos eszköze, de ehhez is partnerek kellenek - rögzítette. Kövér László arról, hogy lát-e lehetőséget a magyarság fogyásának megállításra vagy esetleg visszafordítására, úgy fogalmazott: ha 500 évre visszatekintünk, másról sem szól a történelmünk, mint a megmaradásról, az identitás megőrzéséért való szakadatlan küzdelemről. Bár egyáltalán nem vagyunk jól, de mégiscsak itt vagyunk, magyarul tudunk beszélgetni a kolozsvári, kárpátaljai, délvidéki magyarokkal és még nagyon sok helyen a világon - emelte ki. Összegzése szerint erős Magyarország nélkül nincs erős magyar nemzet, életképes határon túli közösség, diaszpóra, ami a megmaradás reményével nézhet a jövőbe. Elsősorban Magyarországot kell megerősíteni, az itt élő magyar közösségnek kell az életerőnek olyan jeleit mutatni, ami - ha ez korábban megvalósult - pozitívan sugárzott ki a határokon túlra - mondta az Országgyűlés elnöke. Az Országgyűlés november 3-án a határon túli magyarság iránt viselt, az alaptörvényben rögzített felelősségnek megfelelve november 15-ét, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját a magyar szórvány napjává nyilvánította. A magyar parlament felhívta az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a nemzet szerves részét alkotó szórványmagyarság támogatásának egy kiemelt napot szenteljenek, és ettől az évtől kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. v v i i s s s s z z a a Magyar szórvány napja - Potápi: kormányzati segítség a szórványban élőknek Budapest, 2015. november 15., vasárnap (MTI) - A kormányzat különböző programokkal kívánja segíteni a Kárpát-medencében szórványban élő magyarság megmaradását - jelentette ki a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap Budapesten. Potápi Árpád, a magyar szórvány napja alkalmából, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet által a Magyarság Házában rendezett konferencián hangsúlyozta: egy november elején elfogadott országgyűlési határozat nyomán először tartják meg hivatalos formában az eseményt az egész Kárpát-medencében. Hozzátette, hogy a határon túli magyarság fele, több mint egymillió ember szórványban él. Az államtitkár elmondta, hogy a kezdeményezés Erdélyből, Böjte Csaba ferences atyától származik, majd felkarolta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ). Azt javasolták, hogy Erdélyben nyilvánítsák a szórvány magyarság napjává november 15-ét, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születése, illetve halála napját. Tavaly a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma indítványozta az Országgyűlésnek, hogy hozzon határozatot a nap egész kárpát-medencei megtartásáról, és a döntés meg is született november 3-án. Potápi Árpád a szórványban élő magyarokat segítő programok között említette a Petőfi Sándor programot, amelynek keretében 50 ösztöndíjas segíti művelődésüket, oktatásukat. A Határtalanul program keretében magyarországi, illetve határon túli iskolások látogathatják meg egymást, illetve a Szakképzés éves program nyomán 128 határon túli diák tölthette egy hónapos szakmai gyakorlatát Magyarországon. Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy gazdasági eszközökkel is támogassa Magyarország a szórványban élő magyarság helyben maradását, hiszen sokan elhagyják szülőföldjüket, így elveszítik kultúrájukat, identitásukat is. Sokat tehetünk azért, hogy a magyarság egy fejlődő korba lépjen a következő években, évtizedekben - fogalmazott Potápi Árpád.
