Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-14
oldal | 22 2015. november 14. méghozzá eurobüro. Meglátjuk, mennyire teherb ű ró. A képviseleti, modern demokráciákban ugyanis nemigen fordult el ő , nem sok a tapasztalat az ilyesmir ő l. Általában úgy végz ő dik, hogy az altatás után valaki pártot alapít … ” Ágoston H ugó ( http://www.maszol.ro/ ) Az nem úgy van 8. – Szabadság > egyenl ő ség > zsarnokság „ A sorozat következ ő részeiben a liberalizmusról lesz szó. Mi az a liberalizmus? Miért jó? (Vagy miért nem?) Mi értelme és haszna van a XXI. század elején annak, amit liberalizmusnak neveznek, bármi légyen? A válaszok el ő tt, bevezetésül, két aktuális téma. Az egyik: Justin Tr udeau kanadai miniszterelnök olyan kormányt alakított, amelyben felefele arányban vannak n ő k és férfiak, továbbá „sokszín ű” is, mivel tárcát kapott nem egy ő slakos, több indiai származású ember, egy harmincéves afganisztáni menekült, akit sokan muszlimnak vélnek; van meleg és kerekesszékes tagja. Trudeau pártját Kanadai Liberális Pártnak hívják, és mint Ravasz Ábel megjegyezte: „Üzenet ez Európába is, ahol a liberális szó mármár szidalomnak számít, és ahol a politika egyre inkább egy konzervatív közép és egy euroszkeptikus radikális tömb közötti újraelosztás felé halad.” … ” Széky János ( http://parameter.sk/ ) Integrációs stop „ Az osztrákok többsége ellenzi az EU b ő vítését a balkáni országokkal egy friss közvéleménykutatás szerint. A leggyengébben Törökország végzett, tagságát a megkérdezettek 75%a ellenzi, de a legjobb pontszámot kapó Bosznia csatlakozása ellen is 44% szavazna (é s csak 27% mellette). Ez a mérés is jól mutatja az ún. b ő vítési fáradtságot az Európai Unió részér ő l, a kilencvenes és kétezres évek növekedési optimizmusa a múlté, és az EU inkább befelé fordulni látszik. A jelenlegi Junckerbizottság, azaz az EU kormánya , el ő deivel ellentétben ki sem nevezett b ő vítési biztost, egyértelm ű jelét adva annak, hogy a következ ő években nem vár el ő relépést új tagállamok csatlakozásával kapcsolatban. A fent idézett mérésben 81% tartotta fontosnak azt, hogy a jelenlegi EUtagok er ő sítsék kapcsolataikat, és csak 24% tulajdonított fontosságot a b ő vítés folytatásának. Ezen a helyzeten a mostani menekültválság nem sokat javított. A középeurópai országok zöme egyrészt elmulasztott bármiféle szolidaritást mutatni nemcsak a beérkez ő mene kültekkel, hanem a nyugateurópai tagállamokkal is, megtagadva a részvételt bármilyen megoldásban, amely összeurópai szinten próbálta volna rendezni a kérdést. S ő t, a keleti kormányok aktívan támogatják a nyugaton kormányzó er ő k migránsellenes bels ő ellenz ékét, mint az például Orbán Viktor és a bajor miniszterelnök szimbolikus jelent ő ség ű találkozóján is látható volt … ” Ravasz Ábel ( http://ujszo.com/ ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r AZ ISZLÁM ÁLLAM ÉS A MUZULMÁN JOG „ A különböz ő hírcsatornákon folyamatosan értesülünk az Iszlám Állam cselekményeir ő l. Gondolhatunk a keresztények és a síták elleni rémtettekre, a l efejezésekre, a keresztre feszítésekre. Az Iszlám Állam (arabul: ةلودلا ةيم?س?ا adDawlah alIsl ā miyyah, amelyet neveznek még Iraki és Levantei Iszlám Államnak vagy Iraki és Szíriai Iszlám Államnak, magyar rövidítése az IÁ, az angol pedig ISIS, az Islamic State of Iraq and Syria megjelölésb ő l) egy az iraki AlKáidából és több szunnita felkel ő csoportból létrejött szervezet, amely magát államként identifikálva Irak és Szíria egyes vidékeit fegyverrel tartja uralma alatt, de igényt tart a középkori kalifátus ok területére, a volt Oszmán Birodalom egészére, így például Magyarországra, és más országokhoz tartozó részekre is A muzulmán világban a vallás és a jog összefonódása sokkal élénkebb, mint a mi európai civilizációnkban. A hit és tradicionális vallási jo g teljes részét képezi az életnek, a mindennapoknak. A vallási és jogi normák egyaránt és együtt határozzák meg, rendezik a hív ő (muszlim) életét, s ő t nagyrészt
