Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-13
oldal | 12 2015. november 13. sikerült ledolgoznia azt a hátrányt, amely a 12 évvel ezelőtt kiadott korábbi összegző könyvben megmutatkozott. Hozzátette azonban, hogy a kutatási területek alapján óriási aránytalanságok mutatkoznak. A romániai magyar kutatók 65 százaléka a társadalomtudományok területén tevékenykedik, és csak 35 százalékuk a természettudományok és a műszaki tudományok területén … Péntek János nyelvész, a KAB korábbi elnöke úgy vélte, hogy a könyv "inkább leltár lett, mint önreflexió". Ezt többek között annak tulajdonította, hogy az erdélyi magyar tudományos szférában generációváltás történt, és a fiatalok munkásságában még nem volt meg az a távlat, amely az önreflexióhoz szükséges. Amint Péntek János emlékeztetett: korábban 1981-ben és 2002-ben jelent meg a romániai magyar tudományosság eredményeit összegző hasonló könyv (http://www.mti.hu/) Ungváry: A szobrot kapó Hóman nagyon is kezdeményező volt a zsidótörvényekben Homlokegyenest eltérő álláspontot képviselt két történész csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott konferencián Hóman Bálintról, a Horthy-kor második felének meghatározó politikusáról, az 1932-38 és 1939-42 közötti magyar kultuszminiszterről. A vita Hómannak a zsidótörvények előkészítésében és meghozatalában játszott szerepéről csúcsosodott ki, ami azért érdekes, mert a néhai miniszternek most készülnek – kormánypénzből - Székesfehérváron szobrot állítani, ami a hvg.hu értesülései szerint nemzetközi diplomáciai körökben is komoly aggodalmat váltott ki Csütörtök délután a konzervatív történészről, Hóman Bálintról tartottak akadémiai vitát. A Veritas Kutatóintézet Horthy-kori kutatócsoportjának vezetője, Ujváry Gábor arról beszélt, hogy milyen nagytudású történész volt Hóman Bálint, illetve, hogy pályája elején liberális indíttatású volt, akit a Tanácsköztársaság idején történtek közelítettek a konzervativizmus felé. Arról is beszélt Ujváry, hogy a pénztörténészként komoly szaktekintélyre szert tett Hóman különböző vezető posztokat kapott a tudományos és a kulturális életben (Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Nemzeti Múzeum), s közben reformkonzervatív lett, és csak a harmincas évektől érintette meg őt a szélsőjobboldali gondolatrendszer … Kevésbé kerülgette a forró kását az Ujváry után felszólaló másik történész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az OSZK-1956-os Intézet munkatársa, Ungváry Krisztián. Ő arról beszélt, hogy a zsidótörvények meghozatalában igenis komoly szerepe volt Hómannak. Minderről a hvg.hu-n már írtunk. korábban már minden fontosabb részletet áttekintő cikket közölt. Ezt a kérdést ugyanakkor új kontextusba helyezte Ungváry: Hóman szerepét a zsidótörvények előkészítésében és meghozatalában a népbírósági perben és az eljárás során adott vallomásaival vetette össze … (http://hvg.hu/) Mindennapok Tudománya: Digitalizáció Szamák Mihály, a Digitalizáló és Internetes Adatbázisok Központjának munkatársa arról beszél, hogy az elektronikus adatbázis miként segíti a kutatók munkáját és mi mindent kínál a laikus olvasók számára, továbbá hogy miképpen történik a folyóiratok és kéziratok digitalizálása, s hogy az így feldolgozott információ a munkájának köszönhetően fizetett termék helyett gyakorlatilag közkinccsé válik … (http://foruminst.sk/) Tudunk-e magyarul? (A magyar nyelv napja) Hol van a magyar nyelv? Ki tud helyesen beszélni? Miért árthatnak anyanyelvünknek a műkedvelő nyelvművelők? A Maszol.ro portálon megjelent interjúban Szilágyi N. Sándor nyelvészt, a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar és Általános Nyelvészeti Tanszékének oktatóját arról kérdezték: tud-e valaki „helyesen” magyarul? Sokszor hallunk olyat, hogy ha valaki, aki egyébként magyar, azt mondja, hogy murok vagy vinetta (vagyis olyan szavakat
