Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-03
oldal | 17 2015. november 3. ezel ő tt aláírt daytoni békeszerz ő dés még mindig fel tudja borzolni a kedélyeket a volt jugoszláv tagköztársaságokban, hiszen két évtized után sem egyértelm ű , hogy az 19921995ös délszláv háborút lezáró dokumentum valójában inkább hasznos vagy inkább káros volte az érintett országok számára, abban azonban mindenki egyetért, hogy a megállapodásra szükség volt, mert meg kellett állítani a vérontást a NyugatBalkánon. 1995. november 21én az amerikai Daytonban Jugoszlávia, Horvátország és Bosznia vezet ő i kere tmegállapodást kötöttek, amely lezárta a boszniai háborút. Ennek folyományaként BoszniaHercegovinát két, nagy önállóságot élvez ő úgynevezett entitásra osztották: a terület 51 százalékát kitev ő , bosnyákok és horvátok lakta Boszniahercegovinai Föderációra és a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra. A bosnyákhorvát föderáció további részekb ő l, kantonokból áll. A daytoni szerz ő dés alapján a két entitásnak külön kormánya, parlamentje és alkotmánya is van, és képviseltetik magukat a szövetségi szint ű hatalmi intézményekben. 1995ben ugyan sem a horvát, sem a bosnyák, sem a szerb fél nem volt elégedett a daytoni békeszerz ő désben foglaltakkal, Balša Špadijer , a tárgyalásokon részt vev ő szerb küldöttség tanácsadója szerint húsz év távlatából is ez a megoldás t ű nik a legelfogadhatóbbnak. A szerbiai közszolgálati televízió összefoglalójában Špadijer úgy fogalmazott: mára megváltozott a világpolitika, és nehéz lenne kitalálni, hogy egy hasonló szerz ő dés most milyen megoldásokat eredményezne, az Egyesü lt Államokat ugyanis már nem érdekli annyira a balkáni térség, mint húsz évvel ezel ő tt, és a Szovjetunió is már túl régen sz ű nt meg ahhoz, hogy világhatalomként, saját érdekeit szem el ő tt tartva, el ő segíthesse az aláírást. A szakért ő szerint a megállapodás legnagyobb érdeme, hogy mindhárom érintett népcsoport, a szerb, a horvát és a bosnyák is ugyanolyan jogokat kapott, és BoszniaHercegovinában egyetlen döntést sem lehet meghozni addig, amíg nincs közöttük egyetértés … ( http://www.vajma.info/ ) C C i i k k k k e e k k Pásztor István: a vajdasági magyarság már 30 településen emlékezhet a második világháború áldozataira Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Szabadka, 2015. november 2., hétf ő (MTI) - Nagy utat tett meg a délvidéki magyarság az utóbbi huszonöt évben, amióta "szabad" emlékezni a második világháborúban és utána kivégzett áldozatokra, hiszen most már Vajdaságszerte mintegy 30 helyen szerveznek megemlékezéseket - mondta Pásztor Is tván, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke az 19441945ben kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére rendezett hétf ő i szabadkai megemlékezést követ ő en az MTInek. A legnagyobb délvidéki magyar párt vezet ő je szerint a szembesülés nem mindig a l átványos dolgokban mutatkozik meg, a magyarszerb megbékélési folyamatban idén eddig kevésbé látványos lépések történtek. A legfontosabb esemény decemberre várható, amikor a magyarszerb akadémiai történész vegyes bizottság bemutatja feltáró munkája eredmé nyeit. Amit eddig elértünk, az öt évvel ezel ő tt még nagyon távolinak és elérhetetlennek t ű nt - fogalmazott Pásztor István. "Néhány évvel ezel ő tt még nem volt szerb politikus, akivel err ő l a dologról beszélni lehetett volna, mint ahogy most nincs Szlová kiában olyan politikus, akivel a Benesdekrétumokról, vagy Ukrajnában olyan politikus, akivel a "malenkij robotról" (kényszermunkáról) beszélni lehetne, ebb ő l a szempontból tehát nagy utat tettünk meg" - húzta alá. Hozzáf ű zte azonban, hogy a megbékélési folyamat sohasem fejez ő dik be igazán. "Lehet, hogy mi gyorsabban szeretnénk a lépéseket megtenni, de a lépések attól is függnek, hogy a többségi politikának hol vannak a határai" - állapította meg a VMSZ elnöke. Maglai Jen ő , Szabadka polgár mestere beszédében kitért arra, hogy nemcsak a számadatokkal, illetve az áldozatok számával kell foglalkozni, "hiszen akár csak egyetlen ártatlan áldozat is sok lenne". Mint mondta:
