Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-03
oldal | 14 2015. november 3. V V é é l l e e m m é é n n y y , , p p u u b b l l i i c c i i s s z z t t i i k k a a , , i i n n t t e e r r j j ú ú , , b b l l o o g g 2 2 Danyi Zoltán : Ebben a háborúban a n ő i test harctér volt Interjú Danyi Zoltán vajdasági író A dögeltakarító cím ű regénye a Magvet ő Kiadónál jelent meg a könyvhétre. A délszláv háborúról rengeteget írtak már, ám Danyi eredeti, merész, kiérlelt hangon szólal meg a borzalmakról, húsz év után… A Hamvaskutató költ ő eközben rózsát termeszt … ( http://li brarius.hu/ ) Oroszország mint menedék „ Szeptember közepén az orosz külügyminisztérium szóviv ő je sajtótájékoztatót tartott. Ezen a minisztérium frissen kinevezett új hivatalos képvisel ő je, Marija Zaharova emlékeztetett arra, hogy Oroszország az ukrajnai konfliktus kialakulása óta több mint 900 ezer embert fogadott be Ukrajnából, közülük több mint 400 ezer min ő síthet ő menekültnek. Az eseményr ő l beszámoló hírügynökségi jelentés – a félreértések elkerülése végett – idéz ő jelben szerepeltette a menekültek kifejezést, ezzel utalva arra, hogy a szóviv ő nem azokra gondolt, akik már menekültstátuszt nyertek, hanem azokra, akik vagy ideiglenes menedékért, vagy menekültstátuszért folyamodta k. Zaharova fontosnak találta megjegyezni, hogy egyetlen, az emberi jogokkal foglalkozó nemzetközi szervezet sem talált semmi kivetnivalót az orosz menekültügyi gyakorlatban. Mindezek alapján pedig úgy gondolta, hogy nyugodtan kijelentheti: „Európa tanulha tna t ő lünk ebben a kérdésben.” Ez a „ki kit ő l tanulhatna” megjegyzés azonban több vonatkozásban is felettébb problematikus. Mindenekel ő tt azért, mert Oroszország túlnyomó többségében olyanokat fogad be – a közelmúltig csak elenyész ő részben menekültként – , akik az egykori szovjet bels ő perifériáról jönnek. Nekik sem nyelvi nehézségekkel, sem jelent ő s életformabeli különbségekkel nem kell megküzdeniük. Integrálásuk messze nem jelent olyan kihívást, mint amivel Európának a menekülthullám következtében szembe kell néznie. Moszkva számára ez a „szovjet bels ő migráció” azzal a fontos és végs ő következményében kedvez ő eredménnyel járt, hogy Oroszország népessége a ’90es évek els ő harmadától máig „mindössze” hatmillió f ő vel csökkent. Ha ez a visszaáramlás nem enyh ítette volna a népességcsökkenést, Oroszország demográfiai helyzete és kilátásai a jelenleginél is jóval súlyosabbak lennének … ” Sz. Bíró Zoltán (nsz) Orbán már csak a saját népét ő l fél „ Az 1989 óta tartó, egyre bizonytalanabb kimenetel ű rendszerátmenet története a népszavazások, illetve a népszavazásra vonatkozó szabályozások históriájaként is elmesélhet ő . Nem volt sok referendum, de mindegyik szolgált történelmi tanulsággal, leginkább a pol itikai elitek számára. Utóbbiak le is vonták a kézenfekv ő következtetést: a népet a lehet ő legteljesebb mértékben ki kell hagyni a róla szóló döntések meghozatalából – b ő ven elég, hogy négyévente bele tud szólni a nagyok dolgába. A miniszterelnököt közelr ő l ismer ő k szerint az el ő z ő ciklus teljes hossza alatt talán egyszer sem volt olyan feszült, mint a 2014es választás el ő estéjén. Annak ellenére, hogy akkorra már a saját képére formálta az alkotmányt, a választási rendszert, a szavazókörzeteket és a válasz tás lebonyolításában részt vev ő szervezeteket is, ő szintén tartott t ő le, hogy mi lesz, ha a nép lepontozza a nemzeti együttm ű ködést … ” Hargitai Miklós (nsz) A JOGHU RTFORRADALOM NEM ÉRT VÉGET „ Vajdaságban mostanság nem divat az autonómia – nincsenek jogi viták, csak „szeparatista törekvések” . Miért szorult háttérbe a tartomány autonómiájának kérdése? Miért nincs meg évek óta a „politikai akarat” a finanszírozásról szóló törvény meghozatalára? – tettem fel magamban – belátom, végtelenül naivan – a kérdést, nem gondolva arra, milyen közel vannak már a tartományi választások. A 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkeszt ő k álláspontját
