Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. november - Civitas Europica Centralis
2015-11-03
oldal | 13 2015. november 3. kutatás vezet ő je Balogh Balázs , a kötet szerkeszt ő i Turai Tünde és Mészáros Csaba . E vizuális anyagot tartalmazó kötettel a kutatócsoport arra vállalkozott, hogy a hármashatárhelyzetr ő l vizuálantropológiai értelmezést nyújtson az olvasók számár a. Négy tematikus egységet választottak (hármasság, határforgalom, gazdasági kapcsolatok, kulturális emlékezet), melyek a hármas határok térségében strukturálják az ott él ő közösségek hétköznapi határjárási gyakorlatait, valamint identitásképz ő és kifejez ő t é nyez ő k a határmentiségben. A fotók gazdag adatolásával olyan értelmezési mez ő t kínálnak, amely segít annak megértésében, hogy az elmúlt közel száz év határmódosításai hogyan hatottak a régiók és a közösségek újraszervez ő désére. Különösképpen a rendszerv áltás óta eltelt id ő szak makrotendenciáinak kistérségekre gyakorolt hatása követhet ő nyomon a kiadványban ( https://www.btk.mta.hu ) Európa legjobb tudományos újságírói jönnek Budapestre Szerdán rendezik Budapesten az európai tudományos újságírók második konferenciáját. A nemzetközi tudó svilág egyik legnagyobb sztárját is felvonultató rendezvény kiemelt témája lesz a világjárványokkal, illetve a klímaváltozással kapcsolatos tudományos kommunikáció. A tavalyi koppenhágai tanácskozás után idén Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székhá zában tanácskoz nak Európa tudományos újságírói (nsz) 190 éve alapították a Magyar Tudományos Akadémiát Százkilencven éve, 1825. november 3án ajánlotta fel a pozsonyi országgy ű lésen Széchenyi István gróf birtokainak egyévi jövedelmét, 60 ezer forintot a Magyar Tudós Társaság (a mai Tudományos Akadémia) megalapítására. A hazai tudós társaság eszméje a 18. századtól jelen volt a magyar szellemi é letben. A gondolatot az evangélikus polihisztor, Bél Mátyás , majd a tudós erdélyi lelkipásztor Bod Péter vetette fel, 1781ben pedig a test ő ríró Bessenyei György Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék cím ű munkájában indítványozta létrehozását. Mun káját bemutatta II. Józsefnek is, de a birodalma központosításán fáradozó kalapos király azt elutasította. Bessenyei munkáját József halála után, 1790ben adta ki a nyelvész Révai Miklós , aki latin nyelven részletesen ki is dolgozta a tudós társulat tervét (Planum erigendae Societatis eruditae Hungaricae alterum elaboratius). Révai az ajánlott tagok névsorát is benyújtotta a nádornak és a Helytartótanácsnak, de az el ő terjesztés a tanügyi bizottsághoz kerülve eltemet ő dött. Az akadémia gondolata az 1807. évi országgy ű lésen ismét felmerült, de pénz hiányában félretették, a kérdés az újabb és újabb diétákra hagyományozódott … Fordulat csak az 1825ös országgy ű lésen következett be, amikor november 3án Fels ő büki Nagy Pál szóba hozta a tudós társaság ügyét. Szenvedélyes beszéde, amelynek végén azt mondta, ide is három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz és pénz, nagy zajongást keltett. A zajongás közepette szót kért egy fiatal huszárkapitány, Széchenyi István gróf, ak i azt mondta: " Nekem itt szavam nincs, az országnak nagyja nem vagyok, de birtokos vagyok, és ha feláll oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse el ő honosainknak magyar neveltetését, jószágomnak egy évi jövedelmét feláldozom reá... N em azért teszem ezt, hogy vivátokat kapjak érte, nem is azért, hogy másokat hasonló tettre tüzeljek. Ezt nem mindenki teheti úgy, mint én. Én n ő tlen ember és katona vagyok. " Szavait csend, majd lelkesülés követte, Vay Ábrahám 20 ezer, Andrássy György gróf 10 ezer forintot, Károlyi György gróf birtokainak félévi jövedelmét ajánlotta fel a nemes célra ( Széchenyi felajánlása mintegy 60 ezer forintra volt tehet ő ). A n é gy alapítóhoz hamarosan további f ő rendek csatlakoztak, a magyarul is tudó József nádor 10 ezer forinttal, Teleki József családi könyvtárával járult hozzá az Akadémia létrehozásához … ( http://www.vajma.info/ )
