Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-06
oldal | 17 2015. október 6. nem jelenti azt, hogy nézeteik és érdekeik közelebb kerültek volna egymáshoz. Putyinnal nagyon sokan egyetértenek, akik a szíriai, s általában a közel-keleti válság gyors megoldását sürgetik. Az orosz beavatkozást mindenképpen igazolja a több százezer áldozat és a több millió menekült. Ugyanakkor feltehető a kérdés: miért nem lépett Moszkva már korábban? A válasz nagyon egyszerű: tartott az Egyesült Államok, illetve az Európai Unió rosszallásától, s tekintettel azokra a szankciókra, melyeket a Nyugat Oroszországgal szemben az ukrajnai “hibrid háború” miatt bevezetett, ennek a rosszallásnak igencsak megvolt a maga súlya. Mi változott a korábbi helyzethez képest, ami most felbátoríthatta Putyint? Az, hogy a közel-keleti, s főként a szír válság immár európai válsággá terebélyesedett. A menekültügy jobbkor nem is jöhetett volna Putyinnak. Moszkvai diplomáciai körökkel érintkező szakértő mondta nekem a napokban, az oroszok is megdöbbenve figyelték az épülő magyar drótkerítésről, a röszkei eseményekről és a menekülő gyerekeket rugdosó magyar operatőrnőről szétsugárzott képeket, ugyanakkor megjegyezték: Orbán viselkedésével szemben egy határozott, átgondolt és konstruktív orosz fellépést a nyugati polgárok csak szimpátiával szemlélhetnek. Sok igazság van ebben a véleményben …” Ara-Kovács Attila ( http://web.dkp.hu/ ) Pillanatnyilag Marxnak van igaza? A kapitalizmus fejlődése évtizedeken át cáfolta Marxnak azt az alapvető tételét, hogy a tőkések és a proletárok között törvényszerűen egyre nő a szakadék. Ehelyett Nyugaton egyre erősödött a középosztály. Újabban azonban nőnek a jövedelmi különbségek, és a középosztály lecsúszóban van. „Vissza tudjuk-e fordítani a folyamatot, vagy mégis Marx látta jól a kapitalizmus dinamikáját?” – kérdi Charles Moore, a konzervatív Spectator volt főszerkesztője és Margaret Thatcher életrajzírója a Wall Street Journalben ( http://www.metazin.hu/ ) A népirtás logikája nem a múlté A neves holokauszt-kutató szerint könnyelműség kizárni egy újabb népirtás lehetőségét. Néhány évtized alatt az alapvető emberi ösztönök keveset változnak. Ha a globális felmelegedés miatt beköszönt az egzisztenciális szűkösség kora, új hitlerek léphetnek színre. „A holokauszt félreértése azt a tévképzetet kelti bennünk, hogy erkölcsi szempontból magasabb rendűek vagyunk a negyvenes évek európai népességénél. De vajon egy új katasztrófa idején, például pusztító klímaváltozás esetén nem válnánk magunk is tömeggyilkossá? ” – teszi fel legújabb könyvének kulcskérdését Timothy Snyder amerikai történész a Guardianben. A Fekete föld. A holokauszt, mint történelem és figyelmeztetés című, szeptember közepén megjelent könyvében Snyder a korábbi bestseller, a Véres övezet gondolatmenetét folytatja. Újabb adalékokkal szolgál legfontosabb téziséhez, miszerint a kelet-európai népirtást, mindenekelőtt a holokausztot a hitleri és a sztálini totalitárius rezsimek közös pusztítása okozta , vagyis a náci pusztításnak előfeltétele volt a sztálini terror. Snyder korábban inkább a funkcionalista holokauszt-magyarázatokat támogatta, vagyis a racionális számításokat hangsúlyozta a holokauszt okait kutatva. Az új könyvben amellett érvel, hogy Hitlernek a zsidósággal kapcsolatos beteges nézetei nagyjából koherensek és konzisztensek voltak: a zsidókat kezdettől fogva kártékony „ökológiai hibának” tekintette. A hitleri rasszista, szociál-darwinista logika legfőbb célja a nemzetállamok meggyengítése volt. Ahol sikerült szétverni az államot, ott könnyen leszámolhattak a zsidókkal. A népirtás ott volt a legnagyobb, ahol a nácik lerombolták az államot – Kelet-Európában. Nem az állam, hanem az állam hiánya segítette a nácikat a holokauszt kivitelezésében – állítja Snyder … ( http://www.metazin.hu/ )
