Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-27
oldal | 15 2015. október 27. er ő sítette a társadalmi kohéziót is – idézi Charim Tony Judtnak a huszadik század második felér ő l írt könyvét . A jóléti állam hozzájárult a szolidaritás és a bizalom er ő södéséhez, ami megalapozta a polgári egyenl ő ségben él ő társadalom identitását … ( http://www.metazin.hu/ ) Játék a végtelennel „ A csángó tehát nem lehet értelmiségi, csak szakmunkás – véli U.K. és kimondatlanul is arra utal, hogy a csángó fiatal már a génjeiben hordozza az alacsonyabbrend ű séget. Saját diagnózisom szerint a betegség neve MMM. Ki fejtve a bet ű szót: migráns média mérgezés. (...) É n is kezdtem már magamon érezni az MMM tüneteit, amikor nem valamiféle konzervatív és kormányparti lapban, hanem a Magyar Narancsban végig böngésztem Ungváry Krisztián migránsos fejtegetéseit, de egyszerre csak felkaptam a fejem. A szerz ő ugyanis egy adott ponton ezt írja: »E sorok szerz ő je 25 évvel ezel ő tt – másokkal együtt – egyszer ű nek látszó feladatot kapott: pártfogolnia kellett volna egy magyar anyanyelv ű moldvai csángó tanulót, akinek több társával együtt azt a feladatot adták lelkes és értelmiséget kinevelni akaró személyek, hogy nyelveket tanuljanak Budapesten. Néhány próbálkozás után be kellett látnom – és az a gyanúm, társaim is így voltak ezzel – , hogy a fela dat kulturális okokból megoldhatatlan. Pártfogoltjaink egyszer ű falusi emberek voltak, és arra lett volna szükségük, hogy szakmunkásképesítést és egy jobb pesti albérletet szerezzenek. Tudtommal az ehhez hasonló, a csángó értelmiség képzését el ő segíteni h ivatott próbálkozások mind kudarccal jártak. Elképzelhetjük, hogy ha az ő esetükben is ennyire nehezen ment az integráció folyamata, mennyivel nehezebb lehet egy olyan személynek, akit sem anyanyelv, sem kultúra, sem vallás nem köt a befogadó országhoz.« A csángó tehát nem lehet értelmiségi, csak szakmunkás – véli U.K. és kimondatlanul is arra utal, hogy a csángó fiatal már a génjeiben hordozza az alacsonyabbrend ű séget … ” Székedi Ferenc ( http://www.maszol.ro/ ) Példás történelmi helytállás és kegyeletteljes megemlékezés Beszélgetés Józsa István Lajos unitárius lelkésszel, a THHB elnökével Több ezer magyar és német nev ű férfit hurcoltak el hetvenegy évvel ezel ő tt Kolozsvárról és Tordáról az 1944 ő szén bevonuló szovjet katonák. Kit ahonnan értek, összeszedtek családokat szakítva szét. Sokszor apát és fiút együtt vittek el egy „ kis malenkij robotra ”, amely töb b éves fogságot jelentett a szovjet kényszermunkatáborokban, sokan nem tértek többet haza. A hetvenedik évforduló alkalmával megalakított Szovjet Elhurcolások Emlékbizottsága tavaly a Házsongárdi temet ő evangélikuslutheránus részében lév ő gondnoki épület falán emléktáblát helyezett el a Kolozsvárról elhurcoltak tiszteletére. Hasonló emlékhely található a tordai Központi Magyar Temet ő ben, ahol az 1944. szeptemberoktóberében a tordai csatában elesett h ő sök tiszteletére állított kopjafa mell é két hatalmas gr ánit sírk ő re vésették azoknak a polgári áldozatoknak a nevét, akik az elhurcolások nyomán a szovjet lágerekben lelték halálukat. A néhai Pataky József vezetésével megalakult Tordai Honvéd Hagyomány ő rz ő Bizottság (THHB) nagyon sokat tett a II. világháborúba n meghalt magyar katonák, valamint a szovjetek által deportált ártatlan polgárok emlékének ápolása érdekében. Pataky József halála után Józsa István Lajos helyi unitárius lelkész vette át a THHB irányítását: az 1944es októberi események évfordulója alkalmából vele beszélgettünk a szervezet tevékenységér ő l, megvalósításairól, Jóska bácsi hagyat ékáról … ( http://szabadsag. ro/ ) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r
