Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-26
oldal | 18 2015. október 26. kollektív b ű nösségét kimondó határozatot. Hozzáf ű zte, hogy az év végéig befejez ő dik a magyarszerb akadémiai történész vegyes bizottság feltáró munkája is, az eredményeket pedig hamarosan bemutatják. "Azt hiszem, hogy az idén már emelt f ő vel tudunk megjelenni minden emlékhelyen, mert mint utódok teljesítettük azt, ami a feladatunk volt" - szögezte le. Pásztor ugyanakkor hozzátette, a megbékélés olyan folyamat, amelynek valójában soha sincs vége. "El ő ttünk áll a két társadalom szembesítése is. Els ő sorban a szerb társadalom szembesítése, de önmagunk szembesülése is mindazzal, ami a negyvenes években t ö rtént (...) A megbékélés a megnyugvás alapfeltétele. Közösségi és egyéni szempontból is el ő bb megbékélésre van szükség ahhoz, hogy eljöhessen a megnyugvás fázisa. De haladunk, és ez a fontos" - tette hozzá a politiku s. Teleki Júlia túlél ő , a csúrogi megemlékezés szervez ő je beszédében kiemelte, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik emlékeznek még a történtekre. Hozzátette, a gy ű jt ő táborok hetven évvel ezel ő tt nyíltak meg, az ott lév ő embereknek pedig azt mondták, hogy bárhova mehetnek, csak haza nem, mert otthon kollektív b ű nösöknek számítanak. Elmondta, a kivégzett áldozatoknak is csak egyetlen b ű nük volt: magyarok voltak. A túlél ő k és a hozzátartozók pedig ma már csak annyit szeretnének, hogy ez soha ne ismétl ő d jön meg, hasonló tragédia ne történhessen ismét. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete ehhez kapcsolódóan emlékeztetett arra, hogy a tragédiát az is súlyosbította, hogy tilos volt méltó módon emlékezni az áldozatokra. Potápi Árpád János nemze tpolitikai államtitkár azt üzente az emlékez ő knek: "rajtunk a sor, hogy bizonyítsuk az áldozatok el ő tt is és értük is, hogy lehet a délvidéki magyarság élete boldog akkor is, ha nehéz, akkor is, ha ő seinket ilyen sorscsapás érte, mert van a magyarságnak jö v ő je a Délvidéken". Felolvasott levelében kitért arra, hogy Csúrog a magyarság nemzeti gyászhelye. A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar h onvéd- és csend ő ralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben közel 34 ezer ember vesztette életét, f ő ként szerbek és zsidók. Az 1942es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17t ő l 1945. február 1ig tartó jugos zláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlél ő ket gyalogmenetben a járeki gy ű jt ő táborba vitték, ahol hatnyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélk ü lözésekbe több ezren belehaltak, a túlél ő k soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekr ő l 1990ig beszélni sem lehetett. v v i i s s s s z z a a Készítette: Boér Krisztina CEC © – M INDEN JOG FENNTARTVA 1 a Figyelőben előforduló rövidítések: - Nsz = Népszabadság - MN = Magyar Nemzet - MH = Magyar Hírlap - Nszv = Népszava - KMS = Külhoni Magyar Sajtószolgálat - MaNcs = Magyar Narancs - ÉS = Élet és Irodalom - VH = Vasárnapi Hírek - Vg = Világgazdaság - Ng = Napi Gazdaság - MR = Magyar Rádió - KMS= Külhoni Magyar Sajtószolgálat - NYEST= Nyelv és Tudomány
