Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-24
oldal | 23 2015. október 24. tudásé, adott esetben a muszlimokról. Nem igaz ugyani s, hogy mindannyian tudnánk, kik is a muszlimok valójában. Eleve egy nagyon sokszín ű kategóriáról van szó, amibe a posztkommunista siíta azeri olajmágnástól a lefátylazott szudáni háziasszonyig sok minden belefér. Így eleve nem lehet szó a muszlimok közös jellegér ő l, tulajdonságairól. Még kevésbé lehet szó olyan közös tudásról, amir ő l mindannyian (vagy legalábbis a nagy többség) meg van gy ő z ő dve. A félelem és az el őí téletek nem tudás; kell ő informáltsággal pedig kevesen rendelkeznek. Az sem „közös tudás”, h ogy a muszlimok nem tudnak beilleszkedni Európában. Persze a dolog nem zökken ő mentes, de több milliós, évtizedek óta minimális zavarokkal itt el ő közösségr ő l beszélünk (az ő shonos muszlimokról, mint pl. az albánok, nem is beszélve). Az európai muszlim igaz i arca nem a jobbos tévékb ő l ismert, kerítésromboló exkatonáé, hanem a madridi utcákon zöldséget fuvarozó marokkói arabé, a Berlinben gyártósor mellett dolgozó töröké, a Londonban él ő pakisztáni taxisof ő ré. És az egyre nagyobb számú, középosztálybeli, bei lleszkedett, irodista, innovátor vagy éppen helyi politikus muszlimé. Megint csak, az el őí téletek nem jelentenek közös tudást … ” Ravasz Ábel ( http://parameter.sk/ ) Magyar verkli „ Mély válságba sodródott egy évvel ezel ő tt az Orbánkormány. Mostanra viszont ismét, ha nem is népszer ű ségi csúcsokra, de a támogatottság magas régióiba jutot t. Egy év alatt körbe járkált a magyar politikai élet összes szerepl ő je – már aki moccant egyáltalán. 2014 ő szén – néhány héttel azt követ ő en, hogy fél év leforgása alatt a harmadik választást nyerte meg – tízezrek tüntettek a kormány, de legalábbis az egy ik intézkedése ellen. A Fidesz népszer ű sége drámaian csökkent. Akkor az szorult magyarázatra, miként volt ez lehetséges? Hogyan üthetett a kormánypárt elfogadottságán ekkorát egy pimf ügy, az internetezés néhány száz forintra rúgó megadóztatásának kiforrat lan ötlete? Akkor is fontos volt hangsúlyozni, most is az, hogy a nagy tüntetések inkább képeztek kivételt, mint új szabályt. A kormány ellenz ő i számára nagy élmény volt ismét együtt lenni, felidézni a korábbi Millatüntetések hangulatát, egyben megtapaszt alni, hogy a megszokottnál többen vannak az utcán. Aztán a demonstrációk fokozatosan ellaposodtak, majd elültek. A megmozdulásokat ugyan a kormány iránti elégedetlenség váltotta ki, de egyfajta ellenzékellenes hullámként is felfoghatók voltak. A „hivatalos ” ellenzék h á rom választási vereség után érdektelennek és alkalmatlannak t ű nt arra, hogy kifejezze az elégedetlenek érzelmeit. Utána viszont az is kiderült, hogy az újnak látszó ellenzék ugyanannyira töredezett, mint a régi, ugyanúgy nem képes megfogalmazn i egy Orbánon túli programot azok számára, akik ezt igénylik … ” Lakner Zoltán ( http://ujszo.com/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Taxisblokád: amivel elveszett a két nagy párt közötti bizalom A három napos akcióról Bod Péter Ákos és Magyar Bálint beszél Az újonnan létrehozott, éppen csak formálódó magyar demokráciának alig fél év után már szembe kellett néznie els ő válságával. Ez mindjárt a legsúlyosabb is volt, talán csak 2006 ő szén éreztük hasonló vagy veszedelmesebb krízishelyzetben magunkat. 1990 ő szén a társadalmon belüli feszültségek vezettek robbanásközeli állapothoz, és a hatalom (nemcsak a kormány, de részb en az ellenzék is) megegyezést keres ő akarata mentette meg az országot a fenyeget ő er ő szaktól és káosztól. Két, akkoriban jelent ő s tisztséget betölt ő politikust kérdeztünk meg, akik a taxisblokád három napja alatt különösen fontos szerephez jutottak. A bar ikád két oldalán álltak, és természetes, hogy most, huszonöt év után is másként értékelik az eseményeket. A velük folytatott beszélgetésben els ő sorban nem a blokád történetét akartuk felidézni, hanem a két legnagyobb politikai er ő tetteinek m otivációjára v oltunk kíváncsiak (mno)
