Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-24
oldal | 19 2015. október 24. attól, hogy kórházba kerülünk, és nem lehetünk biztosak abban, hogy élve kikerülünk onnan, a közlekedési viszonyok kiszámíthatatlanok , magas a balesetek száma. Szeretteink sincsenek biztonságban. Számtalan oka van annak, hogy nem érezzük magunkat jól a b ő rünket. Ilyen helyzetben, amikor megjelennek az idegenek, akkor nem az elfogadás, hanem az elutasítás lesz er ő s. De azt is látni kell, hogy jelent ő s az együttérzés és a segít ő készség is. Most ez a dolog lecsillapodni látszik. Magyarországon megszülettek a kerítések, létrejött a magyar gettó, de ez az alapvet ő problémát, a népvándorlás okozta gondokat, és a befogadó társadalmak vizsgahely zetét nem fogja megsz ű ntetni. Magyarország csak ideiglenesen maradhat ki ebb ő l, tartósan nem … Ez a térség, például Erdély, a toleranciának is történelmi m ű helye. Amikor Tordán vagyok, eszembe jut az országgy ű lés, amelyen a vallási egyenjogúságot kihirdették. Ez az egész együttélési program a 19. században a nemzetek elzárkózásával és a nemzeti túlhatalmak kibontakozásával romlott meg, torzult el. Ekkor vált a KözépKeletEurópa a tolerancia fészkéb ő l az intolerancia kígyófészkévé. Nyilván itt egy történeti háttérr ő l van szó. Mindez persze nem válasz az eredeti kérdésre. A helyzetet akkor kell kezelni, amikor van, és nem amikor volt. Mit tehetünk azért, hogy ne érezzük magunkat lefegyverezve, elárulva, becsapva? Ennek egyetlen módja van. Ha megpróbá ljuk önmagunkban felfedezni azt a fajta idegenséget, amelyr ő l korábban beszéltem. A másikban pedig megpr ó báljuk önmagunk tükrét látni. Amikor közösségi nevelésr ő l beszéltem, arra is utaltam, hogy kett ő n áll a vásár. Az, aki jön, annak is részt kell vennie a folyamatban, amely révén megismer bennünket. És amely révén megismerhetjük ő t. Így alakulhat ki egy olyan helyzet, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását. Ha ez spontán módon megy végbe, akkor inkább a konfliktus, a félreértés és az agresszió er ő södik. Ezért fontos, hogy legyen egy befogadásra felkészült társadalom . É s nem pusztán pszichológiai felkészültségr ő l beszélek. Hanem arról, hogy a társadalom rájön: az új er ő k befogadása a gazdasági prosperitás egyik esélye. Az Egyesült Államok prosperi tását az újabb és újabb bevándorlók befogadása biztosította. Európa is fel kell készüljön erre … ” ( erdelyiriport.ro ) A NACIONALISTA KORMÁNY NACIONALISTA ELLENZÉKE „ Amíg a “jobboldal” a nagyjából második világháború el ő tti narratívával operál és a “nemzet”, a “kultúra”, vagy a „vérközösség“ (végs ő soron egy vizionált “faj”) tisztaságára törekedve homogenizál, vagyis egyirányúsítja a politikát, kultúrát és oktatást, addig a “baloldal” egy nagyjából a második világháború után elterjedt narratívának megfelel ő en összeesküvéselméletes antikapitalizmussal, “eredeti t ő kefelhalmozassal”, a “globálkapitalizmus válságával”, “monopolkapitalista hatalmi harccal”, kvázi a gazdasá gból kiindulva és a vagyonosodásra fókuszálva érvel a “rendszer” ellen. Hogy ezek a megközelítések ugyanannak a narratívának a részei, melyek azonos irányba mutatnak és egymást is er ő sítik, az nem tudatos az ellenzékben. Ezen a ponton találkozik a Fidesz é s a Jobbik t ő ke- és kapitalizmusellenessége, valamint gazdasági patriotizmusa Mesterházy Attila valamint Schiffer András t ő keellenességével és Szanyi Tibor érvelésével a “spekulatív t ő ke visszaszorításá”val kapcsolatban, amellyel az EUParlamenti választá skor kampányolt. Az ilyen ellenzék csak hiszi, hogy ellenzék. Valójában azonban ugyanazt a tekintélyelv ű eszmerendszert er ő síti, amit – radikálisabb formában – a Fidesz és a Jobbik képvisel. Ugyanis mindkét érvelési narratíva népnemzeti (völkisch), vagy (e tno)nacionalista, ami univerzalizmus- és demokráciaellenes, s ráadásul összeesküvéselméletesantiszemita világnézetet tükröz. Azért univerzalizmus és demokráciaellenes, mert nem az univerzális emberi jogok, a „demos“ (individuumok egymásmelletisége, melye t a politika tart össze) talaján áll, ami a demokrácia alapja. Azért népnemzeti, vagy (etno)nacionalista, mert a „nép“, vagyis „ethnos“ (nem létezö kulturális és származási közösség, a „magyarság“) nevében, védekez ő attit ű db ő l kiindulva érvel. S azért öss zeesküvéselméletesantiszemita, mert egy nem létez ő
