Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis

2015-10-02

oldal | 13 2015. október 2. amelyik nem EU-tag, a szervezet tagságára törekszik, egyikük politikai vezetésének (Ukrajna) céljai között pedig a NATO-tagság is szerepel. A helyzet nem mindig volt ennyire kedvező. A magyar politikai osztály legkésőbb a 16 évvel ezelőtt megkezdett NATO-tagság óta úgy döntött, az ország nemzetközi biztonsága nem kíván további befektetést. Ekkor kezdődött meg a magyar külpolitika „biztonságtalanítása”. A külpolitikában – helyesen - csökkent a biztonsági tényező szerepe. Az első Orbán-kormány, amiről egy bölcs idős barátom kijelentette, hogy „egy álom

volt”, nyilván a 2010 óta hivatalban lévő kormányhoz képest, vezényelte le az elődje által letárgyalt csatlakozást. Azóta folyamatosan csökken a biztonsági tényező szerepe …”

 Dunay Pál (

http://hvg.hu/

) Orosz lap Kárpátalja visszacsatolását vizionálja  A magyarok, a csehek és a lengyelek Ukrajnához csatolt földjeik visszaszerzésére irányuló törekvésekkel állhatnak elő – írta a  Nezaviszimaja Gazeta. A orosz lap internetes kiadása emlékeztet arra, hogy Kárpátalján magyar nemzetiségű lakosai közül 93 ezer élve a lehetőséggel igényeltek magyar állampolgárságot. A cikk kitér arra is, hogy a határon túli magyarok pénzügyi támogatásával a Bethen Gábor Alap foglalkozik, mely idén 17,6 milliárd forint támogatást folyósít. „Magyarország nem fog harcolni Ukrajnával Bukovináért, de – Oroszország közbenjárásával – a Nemzetközi Bíróság az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) elsődleges bírói szerve révén visszaszerezheti elvesztett területeit” – írja a Nezaviszimaja Gazeta. Az újság azt sem zárja ki, hogy más Uniós országok is jogosnak vélt területigényekkel állhatnak elő (

http://karpathir.com/

) Felvidék esete a katalán kérdéssel  „Sokan itt, a Felvidéken (de Erdélyben és másutt is) örömtüzeket gyújtottak vasárnap este a katalán parlamenti választások után, ahol az elszakadáspárti politikai erők nyertek. Így valószínűsíthető, hogy hamarosan beindul Katalónia teljes függetlenedésének a folyamata. Az ügy kapcsán innen messziről a véleményt nyilvánítók közt két megközelítés uralkodik: szimpatizálni a katalán függetlenedéssel, vagy kiállni a spanyol egység mellett. A téma azért megosztó, mert mi, felvidékiek mindkét cipőben jártunk már (illetve járunk most is) …”

Csonka Ákos (

http://www.felvidek.ma/

) A restitúció újraindításáért  „Szinte hihetetlen, hogy 25 esztendővel a rendszerváltozás után Romániában még mindig sürgetni kell a visszaszolgáltatást. Márpedig a történelmi magyar egyházak vezetőinek újfent ezt kellett tenniük egy bukaresti konferencián, nem is akárhogyan, hanem minél nagyobb nyilvánosságot megcélozva, az uniós tagállamok, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Svájc nagykövetségének képviselői előtt …”

Farcádi Botond (

http://www.3szek.ro/

) Világ, politika, média  „A zászló nem nekünk, európai kisebbségeknek áll. Az, hogy Brüsszelnek most nincs ideje »megelőzésre«, némileg érthető, ám ha ez így folytatódik, ha csak tűzoltásra lesz idő és energia az európai fővárosban, az nem sok jót ígér számunkra. Az viszont már kevésbé érthető, hogy a kisebbségi médiákban sincs érdeklődés a téma iránt. A minden figyelmet lekötő menekülthullám és újabban Oroszország szíriai szerepvállalása aligha befolyásolja konkrétan például az erdélyi magyarság mindennapjait és távlatait, az azonban már sokkal inkább, hogy hogyan viszonyul a nagyvilág a függetlenségi, illetve esetünkben a kisebbségi autonómiatörekvésekhez. Talán, legalább egy-egy ilyen esemény kapcsán, érdemes lenne arról is beszélni, helyes-e, célravezető-e a negyedszázada kitűzött »rommagyar« stratégia, van-e még bármi esélye az egyre népszerűbb sérelmi politizálásnak, hogy a változó világban, a változó prioritások, a biztonsági és stabilitási szempontokat mindenek elé és fölé helyező nemzetközi kontextusban fenntartható-e eredményesen mindez, vagy pedig nagyon gyorsan meg kell találni a túlélés új útjait és eszközeit …”

Gál Mária (maszol.ro)