Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-17
oldal | 25 2015. október 17. konzervatívlibertárius agytröszt, a CATO Institute. Ez a kiállása ugyanis morálisan még roszszabb, mint a fél EUban közismert „pragmat ikusan, saját olaj- és gázérdekünk miatt mutyizunk akár az ördöggel is” sunyiság … ” Seres László ( http://ujszo.com/ ) Schmittelés, avagy tényleg így néz ki a jöv ő ? „ Mostanáig azt hittem (és még ebben a szemeszterben is így tanítottam), az írott/nyomtatott irod alommal szemben a népköltészet jellemz ő je az, hogy nincs egy meghatározott, stabil, egyszer s mindenkorra érvényes szövegváltozat, hanem egymással egyenérték ű változatok sora van. A szerz ő személye meg indifferens (nem is tartják számon), hiszen közösségi költészetr ő l van szó. Mondom, mostanáig ezt gondoltam. Azt hiszem azonban, hogy felül kell vizsgálni a folklorisztika több alaptételét is. Az Új Szó 2015. március 13i számában megjelent egy Miklósi Péter által velem készített, Somogyi Tibor fotójával kieg észített interjú, Mi is a (folklór)hagyomány? címmel. Most meg mire bukkanok? A Felvidék.ma honlapján egy velem folytatott beszélgetésre ( í rta: felvidék.ma), a következ ő címen: A felvidéki magyarság önismeretét meghatározzák az etnográfiai kutatások . Tulajdonképpen ugya narról a szövegr ő l van szó, ami az Új Szóban megjelent (nota bene: egy, a Fórum Kisebbségkutató Intézet honlapjáról „átvett” fényképpel), de azért mégsem. Err ő l kés ő bb. Forrásként viszont a Magyar Fórum (!) honlapjára történ ő utalás szerepel. Utánamentem e nnek is. Nos, mit ad Isten? Mi is a hagyomány? címen ott is ott van az említett interjú, természetesen (?) bármiféle szerz ő é s forrás feltüntetése nélkül, Somogyi Tibor fotójával, szintén név nélkül. Csak úgy népiesen. Egy interjú három változata – mondhatnánk folklorista fejjel. De ne gondolkodjunk mindig szakemberként, hanem nézzük józan parasztésszel … ” Liszka József ( http://ujszo.com/ ) Zászlób ű nözés JEGYZET – „ Kedves olvasó, képes lenne Ön bármilyen jelképet ő szintén tisztelni csak azért, mert erre törvény kötelezi? Nos könnyen megtörténhet, hogy ezzel a dilemmával hamarosan mindan nyian élesben szembesülünk, 36 kormánypárti képvisel ő ugyanis olyan törvénytervezetet terjesztett be a bukaresti parlamentben, amely egyenesen szabadságvesztéssel sújtaná, ha valaki nem tiszteli kell ő mértékben a román nemzeti jelképeket, különös tekintett el a zászlóra. A Szociáldemokrata Párt és az Országos Szövetség Románia Haladásáért 36 képvisel ő je és szenátora egyt ő l három évig terjed ő szabadságvesztéssel sújtaná azt, aki nyilvánosan megsérti a román nemzeti jelképeket, vagy „tiszteletlenül viselkedik” ezekkel a szimbólumokkal szemben. Fél évt ő l két évig terjed ő börtönbüntetés járna azoknak, akik ugyancsak nyilvánosan „megvetéssel viseltetnek az állami hatóságok által használt jelképekkel szemben”. Szerintük az követ el ilyen b ű ncselekményt, aki szóban, nyilvános besz é dek és szlogenek, sért ő , támadó tartalmú írások, rajzok formájában, obszcén gesztusok, „becsmérl ő arckifejezések” révén szidalmazza, vagy rongálja ezeket az állami szimbólumokat … ” Balogh Levente ( kronika.ro ) Érdek és restitúció VEZÉRCIKK – „ Az Egyesült Államok külügyminisztériuma idén is közzétette éves jelentését a vallásszabadság helyzetér ő l. A Romániáról szóló részben figyelemre méltó, hogy külö n kitér a magyar kisebbségi egyházi vagyon visszaszolgáltatásának halogatására, az pedig külön az erdélyi magyar lobbi erejét jelzi, hogy tételesen is megemlít olyan sérelmeket, mint a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása, illetve a Batthyáneum román állam általi bitorlása. A gond csak az, hogy a kisebbségi egyházakkal szembeni diszkrimináció témája szinte szó szerint ugyanígy szerepelt a tavalyi jelentésben is. Vagyis úgy t ű nik, hogy a „baráti feddés” hatástalan maradt, a román hatóságok következetese n semmibe veszik a tulajdonhoz való jogot, különösen azokban az esetekben, amikor a magyar egyházak, illetve a görög katolikusok javairól van szó … ” Balogh Levente ( kronika.ro ) Vesztébe rohan Európa Minden híradás az Európába özönl ő bevándorlókkal foglalkozik. Sem gazdasági, sem politikai megoldás nem körvonalazódik, ugyanakkor egymást érik az
