Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-10
oldal | 4 2015. október 10. bírálatokat kiváltó ügy az elhíresült Kalasnyikov botrány volt. 1991. január 10-én egy belgrádi lap azt hozta nyilvánosságra, hogy Magyarországról 30 ezer Kalasnyikov-géppisztoly került a függetlenségre törekvő Horvátországba a hivatalos jugoszláv szervek megkerülésével.) Nos, ezt a viszonyt még akkor sem szabad elrontani, ha komoly okunk van valamit rossz néven venni horvát részről … Amint a történtek is igazolták, kerítést lehet emelni, de aki be akar jönni, az majd megkerüli. Elkezdtük a román határ mellett is, de a szerb hatóságok és menekülők is tudják, hogy Ausztriát, Németországot Horvátországon keresztül könnyebb elérni. Ha Szerbián keresztül nem jöhetnek, hát jönnek Horvátországon keresztül. És erre nem voltunk felkészülve? Hogy ha hermetikusan elzárjuk a horvát határt, amit nem lehet, ha ez a növekvő menekülttömeg megjelenik a déli határaink mentén, akkor ezzel valamit kell kezdeni. És leginkább közösen lehetne valamit kezdeni. Kezdettől kellett volna egyeztetni a németekkel, osztrákokkal, szerbekkel, horvátokkal…. Első perctől nyilvánvaló volt, hogy a problémát a gyökerénél kell kezelni, mert addig jönnek ezek a szerencsétlen emberek, amíg Szíriában háború van, míg káosz uralkodik Líbiában, Afganisztánban… Világos, hogy sem Magyarország, sem az Európai Unió, akár Amerikával szövetségben sem tud rövid időn belül rendet teremteni a Közel-Keleten, de tud lépéseket tenni a szörnyű vérontás meggátolására …” (nszv) Politikai üzenetek Zágrábba Kormányok jönnek, mennek, országok, népek viszont maradnak, ezért ostobaság a belpolitikát a határon túlra vinni. A diplomáciában ez nem véletlenül szokatlan dolog. Balázs Péter volt külügyminiszter szerint az is rossz vért szül, ha az uniós és NATO tag Horvátország határainál, a drótkerítés magyar oldalán a visegrádi országok rendőrei és katonái járőröznek. Balázs arra figyelmeztetett, az újabb kerítésnek, amit Zoran Milanovic horvát miniszterelnök a XXI. század legnagyobb "gyalázatának és szégyenének" nevezett, lenne alternatívája (nszv) Fukuyamát sokkolta Orbán Viktor illiberalizmusa Francis Fukuyama, a Sandford Egyetem Demokrácia Központjának vezetője nyitotta meg tegnap Budapesten a Közép-európai Egyetem (CEU) „Demokrácia és az elégedetlenjei” című konferenciát, amelyet még három másik tanácskozás követ. A politológus professzor, akit „A történelem vége és az utolsó ember” című 1989-es esszéje tett világhírűvé, a demokrácia mai kihívásaival foglalkozott előadásában. Felidézte, hogy 1989-ben látogatott először Varsóba és Budapestre, Magyarország akkor a liberális demokrácia felé tartó út élvonalában haladt. Ezért is sokkolta őt Orbán Viktor tavalyi, tusnádfürdői kijelentése az illiberális demokráciáról, ami ellentmond az alapvető európai normáknak. A kormány menekültpolitikája a legutóbbi példája annak, hogy Magyarország távolodik az európai konszenzustól - tette hozzá … Fukuyama nem gondolja ugyanakkor, hogy globális válságban lenne a demokrácia. Bár, kétségtelen, hogy a liberális demokrácia modellje az elmúlt években sok helyen válságba került, ezen az Egyesült Államok és Európa együttműködése és a gazdasági növekedés beindulása segíthet … (nszv) Németh Zsolt: európai tényezővé válhat a visegrádi együttműködés A Fidesz szerint európai politikai tényezővé válhat a visegrádi csoport a schengeni külső határai védelme érdekében kötött határrendészeti együttműködésének köszönhetően. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának kormánypárti elnöke szombaton, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, az év elején még mindenki temette a visegrádi együttműködést (V4: Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia), a migrációs válság kezelése azonban lendületet adott a csoportnak. Németh Zsolt kiemelte, ha a V4-ek meg tudják Shattuck , a CEU elnökrektora és Fukuyama