Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis
2015-10-09
oldal | 17 2015. október 9. el, amikor hét évvel a véres márciusi pogrom után hozzánk látogatott a demokratikus jövőt ígérő román államfő társaságában. Tízezrek várták a szakadó esőben a magyar lobogókkal feldíszített főtéren. Látogatását történelmi eseményként, a magyar–román megbékélés esélyeként tartja számon a diplomáciatörténet. Amolyan francia–német mintára. Hogy ez kisiklott valahol, már nem a mosolygós öregúron múlt, hanem a régi rendszerből sarjadt államkassza-csapoló politikusklikkeken. Mindkét országban. Egy illúzióval lettünk szegényebbek. A polgárok demokráciája nem valósult meg. A Göncz Árpádoknak sem sikerült, pedig őket nem politikusképzőkben gyorstalpalták, erkölcsi tartásuk az elnyomó-megfélemlítő években csiszolódott. Nem fogadták el az eszmékhez való hűséget, hanem a saját maguk által felállított értékrendet képviselték minden helyzetben. Csak addig mentek a kompromisszummal, amíg nyugodt szívvel szembenézhettek tükörképükkel. Most a jobbra húzó nemzetiek szitkokkal illetik azt az értékrendet, amelyet Göncz Árpád képviselt. Pedig ő többet tett a magyarságért, mint az ökölrázogató szájhősök hada. A migránshullámtól nyomorgatott Európánknak is ilyen államférfiakra lenne szüksége …” Karácsonyi Zsigmond (Népújság) Az európai álom „Európa most „költözött össze”. Eddig csak az udvarlás zajlott. Elegáns, kölcsönösen nyájas nyilatkozatokkal, bókok, üdvözletek, tűzijáték, aztán este ki-ki hazament a maga kuckójába. Minden szép, minden jó, rózsaszín köd a szemek előtt. Aztán most itt az első parázs veszekedés. A XX. század második felében szárba szökkenő EU-ban rengeteg volt a teendő, gyakorlatilag egy teljes államapparátust kellett a nulláról megteremteni. Az új ház fala látványosan épül, egy-egy újabb tagország csatlakoztatása fenntartotta az „itt történik valami” mozgósító erejű látszatát, mintha minden bővülés – pláné a közös pénz bevezetésével és megerősödésével – az uniót nemcsak területileg növelte volna, hanem hatalmat, súlyt és jelentőséget is hozott volna a közösségnek. Európa tényezővé vált, nagyhatalommá. Legalábbis azt hittük …” Kerekes Edit ( http://www.szabadsag.ro/ ) Új arcok, régi célok „Civilek a pályán – az MKP bemutatta, kikkel kíván együttműködni, hogy bejusson a parlamentbe. Meglepetés nincs, a szélesebb közvélemény számára elsősorban a Gombaszögi Nyári Tábor újjáélesztéséről és felfuttatásáról ismert Orosz Örs indítása már hónapok óta lebegett az éterben, az érintett sem tagadta, hogy komolyan megkeresték. A nagy kérdés az, hogy egy jól körülhatárolt körhöz tartozó, pártstruktúrákon kívüli négy civil indítása mire lesz elég – tény ugyanakkor, hogy az MKP szempontjából a nagyon kevés plusz is nagyon sokat, konkrétan parlamenti mandátumokat érhet. 2010-ben és 2012-ben is 110 ezren szavaztak a párt listájára, három éve 17 ezer voks hiányzott a bejutásához. Öt hónappal a választások előtt elemzői konszenzus van arról, hogy ha nem történik valami csoda, akkor az országos részvétel elmarad a 2012-estől. Ez azt jelenti, hogy ha az MKP pár ezer szavazattal többet szerez, bejuthat a parlamentbe. Nem meglepő, hogy Berényiék nagy reményeket fűztek a választói támogatottsággal csak nyomokban rendelkező OKS jelöltjeinek listára vételéhez – ez is csak pár ezer pluszszavazatot jelentett volna, ám lehet, hogy pont ez kellett volna a sikerhez …” Mózes Szabolcs ( http://ujszo.com/ ) História Levéltári tanácskozás Közép-Európa második világháború utáni szovjetizálásáról és a nagyhatalmak szerepéről Közép-Európa második világháború utáni szovjetizálásának stádiumairól és a győztes nagyhatalmak ebben játszott történelmi szerepéről tartott előadást Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) munkatársa a levéltár előadássorozatának keretében, Budapesten csütörtökön ( http://webradio.hu/ )
