Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis

2015-10-09

oldal | 13 2015. október 9. ELHUNYT NEMESKÜRTY ISTVÁN  Életének 91. évében meghalt Nemeskürty István Széchenyi-díjas és Kossuth-nagydíjas író, irodalom- és filmtörténész, egyetemi tanár - tudatta az MTI-vel pénteken a család. Nemeskürty Istvánt csütörtök este érte a halál, temetéséről később intézkednek  Ismertségét igazán a hazaszeretet, a nemzeti lelkiismeret és felelősség kérdését boncolgató történelmi, kultúrtörténeti könyveinek köszönhette. Nemeskürty István 1925. május 14-én született Budapesten, édesapja hivatásos katonatiszt volt. Ő is apja nyomdokaiba akart lépni: tízévesen lett a pécsi kadétiskola növendéke, majd 1943-ban és 1944-ben a Ludovika Akadémia hallgatója volt. 1945-ben beiratkozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-olasz-művészettörténet szakára, első írásai 1947-től a Vigilia című katolikus folyóiratban jelentek meg. Diplomájának megszerzése után, 1950-től Budapesten tanított (egy ideig Pilinszky Jánossal együtt), 1956-tól a Magvető Könyvkiadónál volt szerkesztő. A film világa iránt érdeklődő Nemeskürty Istvánt 1959-ben a Híradó és Dokumentumfilmgyár dramaturgiai vezetőjévé nevezték ki, 1961-től filmtörténetet oktatott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1963-tól a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) stúdióvezetője, 1972-től a Budapest Filmstúdió, 1984-től a Magyar Filmintézet igazgatója volt 1987-es nyugdíjba vonulásáig. Majdnem három évtizeden át foglalkozott filmgyártással, irányítása alatt csaknem 160 magyar nagyjátékfilm készült el, több mint 30 elsőfilmes alkotó indulhatott útjára … (

http://magyaridok.hu/

) Balog Zoltán: a tudománynak a jó szolgálatában kell állnia  A tudományt művelőknek, a kultúrafenntartóknak, -megújítóknak, -teremtő embereknek, közösségeknek kötelessége, hogy gondolkodjanak azon, mire is használjuk a kultúra és a tudomány eszközeit, hiszen jól látszik, hogy a tudást a rossz szolgálatába is lehet állítani - hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO magyar nemzeti bizottságának csütörtöki budapesti közgyűlésén. Ha az UNESCO valami többet hozzá tud tenni a tudomány világához, akkor az az, hogy a tudásunkat, a tudomány eredményeit jóra használjuk - jelentette ki Balog Zoltán, hozzátéve, a kutatásnak is van egy olyan belső etikai szabályozó rendszere, "amiről érdemes újra és újra beszélni". A miniszter hangsúlyozta: az UNESCO intellektuális, etikai műhely, referenciaközpont, "gondolatlaboratórium", konszenzusteremtő világfórum, amelyben Magyarország jelentős szerepet játszik. Kiemelte Bogyay Katalin 2011-ben kezdődött, kétéves vezetői periódusát, ami növelte az ország ismertségét, elismertségét ezekben a körökben. Az, hogy az UNESCO nem vált rosszízű tárgyalások fórumává Magyarországgal kapcsolatban, ebben is jelentős eredményei voltak, ez nagy részben az ő érdeme - jelentette ki Balog Zoltán, aki a migráció kérdésében kibontakozott vita kapcsán arról beszélt: indirekt politikai-közéleti szerepe van ennek a fórumnak, hiszen a szervezet épp a napokban alakítja ki álláspontját e témában. Emlékeztetett arra: a szervezet prioritásai között kettő is közvetlenül kapcsolódik a migrációs kérdésekhez; ezek egyike a következő migrációs hullámot kibocsátó Afrikára fókuszálás, a másik pedig a nemek közötti egyenlőség témája … (

http://inforadio.hu/

) Identitásgyarmatosítás Trianon után  A Trianon utáni trauma kulturális vetületeit mutatja be Dani Erzsébet, a Debreceni Egyetem adjunktusa legújabb könyvében. Az Identitásgyarmatosítás Erdélyben című kötetet október 13-án délután 6 órától ismertetik a Sapientia Egyetem könyvtárában. Dani Erzsébet a bemutatandó kötetben a székely-magyar szépirodalmi munkákra összpontosít, arra, hogy azokban hogy jelennek meg az interkulturális identitásmenedzselési stratégiák. „A különböző 20. századi identitás-, asszimilációs-, kultúra és interkulturális kommunikációelméletek felhasználásával általam értelmezett, illetve