Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. október - Civitas Europica Centralis

2015-10-01

oldal | 14 2015. október 1. Bevett szokások ‍ „‍Minél többször hangoztatják valamirő‍l manapság, hogy multikulturális, annál inkább gyanítható, hogy igazából nem az. Azt azonban nem vesszük be, hogy Marosvásárhely ma a multikulturalizmus zászlóvivő‍je Romániában. Mert attól, hogy közel fele­fele arányban lakják románok és magyarok, a Bolyaiak városa még nem a béke szigete, ső‍t: példamutató együttélés helyett két külön, egymással párhuzamos világnak ad otthont, miközben a kulturális és nemzeti sokszínű‍ség tényleges elismerése, felvállalása helyett folyamatos erő‍fitogtatások, vegzálások, jogtiprások színtere, ahol nem a megoldást keresik a különböző‍ etnikai‍ ‍p‍r‍o‍b‍l‍é‍m‍á‍k‍r‍a‍,‍ ‍h‍a‍n‍e‍m‍ ‍ú‍j‍a‍b‍b‍ ‍é‍s‍ ‍ú‍j‍a‍b‍b‍ ‍k‍o‍n‍f‍l‍i‍k‍t‍u‍s‍t‍ ‍g‍e‍r‍j‍e‍s‍z‍t‍e‍n‍e‍k‍ ‍…‍”‍ ‍ ‍Páva Adorján (konika.ro) Tolosa túloz ‍ „‍Mit érnek gazdasági teljesítményt mérő‍ statisztikák, ha a gazdasági fejlő‍dés elő‍nyeit nem érzi meg az ország lakossága? Aligha hihetnénk, hogy Románia lakossága felhő‍t‍l‍e‍n‍ü‍l‍ ‍ö‍r‍ü‍l‍n‍e‍ ‍a‍ ‍h‍á‍r‍o‍m‍ ‍o‍r‍s‍z‍á‍g‍ ‍g‍a‍z‍d‍a‍s‍á‍g‍i‍ ‍l‍e‍k‍ö‍r‍ö‍z‍é‍s‍é‍n‍e‍k‍,‍ ‍m‍i‍k‍ö‍z‍b‍e‍n‍ ‍a‍ ‍„‍j‍ó‍l‍ ‍t‍e‍l‍j‍e‍s‍í‍t‍ő‍ R‍o‍m‍á‍n‍i‍á‍b‍a‍n‍”‍ ‍a‍ ‍n‍e‍t‍t‍ó‍ ‍á‍t‍l‍a‍g‍f‍i‍z‍e‍t‍é‍s‍ ‍m‍i‍n‍d‍ö‍s‍s‍z‍e‍ ‍3‍4‍5‍ ‍e‍uró, holott ez a szám Csehország esetében 752 euró, Portugáliában több mint 1000 euró, a mély gazdasági válsággal, fizetésképtelenséggel küzdő‍ Görögországban pedig meghaladja az 1500 eurót. Ugyanilyen rossz Románia helyzete az egy fő‍re eső‍ bruttó nemzeti össztermék esetében is, amely a három ország mindegyikében több m‍i‍n‍t‍ ‍k‍é‍t‍s‍z‍e‍r‍e‍s‍e‍ ‍a‍ ‍r‍o‍m‍á‍n‍i‍a‍i‍ ‍é‍r‍t‍é‍k‍e‍k‍n‍e‍k‍ ‍…‍”‍ ‍ ‍Bogdán Tibor (maszol.ro) A prefektus mondjon le ‍ „‍A Székelyföldön a prefektusi intézmény jó ideje az önkormányzati vezető‍k meghurcolására, a székely jelképek üldözésére, a székelyföldi közösség hergelésére, etnikai gyű‍lölet szítására szakosodott, így vált egyszerű‍ sóhivatalból a román államhatalom elnyomó gépezetévé. A törvényszéki döntés számos vetülete közül ezúttal hadd maradjunk csak annál, amely a kormányhivatal tevékenységét érinti. Az alapfokú és a törvényszéki ítélet egyaránt jól rávilágít arra, mennyire rosszindulatúan, a szakmaiságot mellő‍zve végzi munkáját azon állami intézmény, amelynek feladata amúgy a törvényesség ellenő‍rzése volna. Persze, jól tudjuk, Székelyföldön a prefektusi intézmény jó ideje nem ezt a célt szolgálja, hanem az önkormányzati vezető‍k meghurcolására, a székely jelképek üldözésére, a székelyföldi közösség hergelésére, etnikai gyű‍lölet szítására szakosodott, így vált egyszerű‍ sóhivatalból a román államhatalom elnyomó gépezetévé. Magyar feliratok miatt citálnak törvényszékre polgármestereket, mániákusan üldözik a székely jelképeket, beleszólnak az utcanévadásokba, akadályozzák az ö‍n‍k‍o‍r‍m‍á‍n‍y‍z‍a‍t‍i‍s‍á‍g‍ ‍l‍e‍g‍e‍l‍e‍m‍i‍b‍b‍ ‍m‍e‍g‍n‍y‍i‍l‍v‍á‍n‍u‍l‍á‍s‍a‍i‍t‍ ‍…‍”‍ ‍ ‍Farcádi Botond (háromszék) „‍Visszarománosítani a magyarokat”‍ ‍ „‍Már jóval a fajelméletnek a német államdoktrínákban való megjelenése elő‍t‍t‍ ‍R‍o‍m‍á‍n‍i‍a‍ ‍a‍ ‍„‍t‍i‍s‍z‍t‍a‍ ‍v‍é‍r‍v‍o‍n‍a‍l‍r‍a‍”‍ ‍a‍l‍a‍p‍o‍z‍t‍a‍ ‍p‍o‍l‍i‍t‍i‍k‍á‍j‍á‍t‍.‍ ‍N‍e‍m‍ ‍é‍r‍d‍e‍k‍e‍l‍t‍e‍,‍ ‍h‍o‍g‍y‍ ‍ azok a szerencsétlen erdélyi magyarok mit gondolnak, azon volt, hogy elvegye a nyelvünket, a lelkünket. A múlt hétvégén Budapesten tartott Márton Áron-konferencián Jakubinyi György gyulafehérvári érsek úr beszédében ecsetelte az egyháznak a Trianon utáni helyzetét, és elmondta, a román állam tíz évig tárgyalt a Szentszékkel, zsarolva azt. Végül a Vatikán elfogadott három román követelést, ezek közül a legsúlyosabb az volt, hogy az erdélyi magyarságot »erő‍vel elmagyarosított románoknak és németeknek kellett tekinteni«, és mivel a »visszarománosításuk« úgymond nem lehetséges, temesvári német kanonokokat lehetett csak kinevezni az egyházmegyék élére. Azóta is keresem, az érsek úr valamiféle általánosan ismert történelmi dokumentumokra utalt, vagy pedig első‍ ízben tett bejelentést Románia és a Vatikán két világháború közti viszonyára vonatkozóan –‍ történész ismerő‍seim véleménye és jómagam kutakodásai alapján úgy tű‍nik, az u‍t‍ó‍b‍b‍i‍ ‍a‍z‍ ‍i‍g‍a‍z‍ ‍…‍”‍ ‍Sántha Attila ( http://www.hirmondo.ro/ ) Kа‍к‍ в‍с‍е‍г‍д‍а‍ ‍ „‍Х‍о‍т‍е‍л‍и‍ к‍а‍к‍ л‍у‍ч‍ш‍е‍, а‍ п‍о‍л‍у‍ч‍и‍л‍о‍с‍ь‍ к‍а‍к‍ в‍с‍е‍г‍д‍а‍”‍. Viktor Csernomirgyin elhíresült szállóigéje magyarul nagyjából így hangzik: azt akartuk, hogy minél jobb legyen, de végeredményben megkaptuk a szokásosat. Nos, így vagyok a fe- lemásra sikeredett magyar–‍ magyar összefogással. Látszólag mindenki akarta, várta, ám a végeredmény igencsak

Next

/
Thumbnails
Contents