Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis

2015-09-22

oldal | 14 2015. szeptember 22. SAJÁT FRUSZTRÁCIÓNKAT VEZETJÜK LE A MENEKÜLTGYŰLÖLETTEL  Azért is van politikai hisztériakeltés, mert hiányzik az emberek stabil értékrendszere, magyarázza Örkény Antal szociológus, aki szerint az, hogy egy ország hogyan bánik az idegenekkel, a középosztály hozzáállásán múlik. Márpedig most a magyar középosztály lecsúszást, bizonytalanságot érzékel. „Melyikek vagyunk mi, magyarok? A kocsmában és közösségi médiában gyűlölködők vagy a menekültekkel szimpatizáló segítőkészek? Nehéz eldönteni, hogy összességében mi jellemzi a mai magyar társadalmat” – mondja Örkény Antal szociológus, egyetemi tanár, az MTA doktora. Úgy véli, nyugalmi állapotban az elmúlt évtizedben a magyar társadalom egyre befogadóbb lett, ami nagyjából az idegenek elfogadását jelenti, nem azt, hogy örülnek nekik vagy szeretik őket. „Ám az, hogy most a krízis és hisztéria kellős közepén mi a helyzet, nem tudni”, teszi hozzá. „Ha a miniszterelnök nem mentes az előítéletektől, ha a kultúrfölény áthatja a vezető politikai elit gondolkodását, ha a keresztény egyház hozzáállása is ennyire ambivalens, akkor miért csodálkozunk, hogy egy középosztálybeli is ezt gondolja?” – sorolja annak okait, hogy miért nem az ésszerű gondolkodás határozza meg a közvéleményt. A szociológus szerint a magyarok most szembesültek először azzal, hogy a világméretű migráció kiterjedésével a szűk látókörű, zárt magyar világ nyitottá vált, ehhez pedig hozzá kell szokni. „A politika bármit tesz, Magyarország nem tudja bezárni a kapuit, a társadalomnak hozzá kell szoknia ahhoz, hogy a tradicionális magyar kultúrfölényben eredeztetett nemzeti narratívának vége. A válsághelyzet valamikor véget ér, ennek pozitív hatása is lehet, mert jó lenne, ha a kulturális sokszínűség velünk maradna, és létrejönne egy modern, toleráns, demokratikus, befogadó és sokszínű ország és nemzettudat.” (

http://vs.hu/

) „Orbán már megnyerte a 2018-as választást”  A Fidesz keményvonalas migrációs politikája nagy siker Magyarországon - írja hétfői számában a  Financial Times brit európai kiadása. A lap szerint a határait lezáró Magyarország szidalmakkal és diplomácia elszigetelődéssel néz szembe, Horvátország a menekültek határhoz buszoztatásával kényszeríti a migránsok átvételére, amit Magyarország szánalmasnak nevezett. Budapest azt mondja, hogy nem volt más választása, mint lezárni a határokat, és bár sok civil kedvesen fogadta a bevándorlókat, a lakosság nagyrészt egyetért a határok lezárásával. Az újság budapesti tudósítása a kormánypárt népszerűségének emelkedéséről ír, a Századvég felmérésére hivatkozva. Csaba László, a CEU tanára úgy nyilatkozott a lapnak, hogy nem fér kétség ahhoz, hogy a miniszterelnök politikai célokra használja a migráció kérdését, hogy a Jobbik előtt járjon."Sokak szerint Orbán már megnyerte a 2018-as választást, ami egy évvel ezelőtt nem volt ilyen biztos" - magyarázza a professzor (nsz) És a zsidó biztonságérzet?  „A menekültvitáknak sehogy sem akar vége szakadni. Helyi, aktuális szempontjaink, rokon- és ellenszenveink, ahogy várható is volt, persze taroltak. Fontos összefüggések pedig figyelmen kívül maradtak. Talán nem írják felül, ami eddig elhangzott, de nem lenne helyes hallgatni róluk. Például arról, hogy a szír–iraki–afgán menekültáradat, különböző nemzeti tömbjeiben eltérő módokon ugyan, nem is ma, de nem is sokára, gondolom, már holnapután – kétségtelenül hatással lesz az európai zsidóság hétköznapjaira. Nyilván a magyarországiakéra is. Eszem ágában sincs iszlámozni (különben is, a XIX. században az arab nacionalizmust szervezett mozgalomként keresztények alapozták meg). Ostobaság lenne itt „terroristázni”. De nem érdemes figyelmen kívül hagyni azt sem, ami a nyugat-európai antiszemitizmussal történt az utolsó másfél évtizedben. Azt ugyanis mára közel-keleti, vagy annak hitt számlák átalakították, átszínezték. Militáns aktivistái ma már általában vagy többségükben