Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-02
oldal | 14 2015. szeptember 2. kisebbségkutatással foglalkozom, nyilván benne van, hogy kisebbségi szempontból másképp tételeződnek bizonyos dolgok … általában is el lehet mondani, legalábbis ez a tapasztalatom, hogy ezeken a területeken, tehát a kisebbségekkel kapcsolatos kutatások terén a tudományos eredmények nagyon ritkán épülnek be a tényleges döntéshozatalba. Ami jó is meg rossz is. Jó azért, mert nekünk nem az a dolgunk, hogy föltétlenül közvetlen javaslatokat fogalmazzunk meg – ha van ilyen igény, persze ezt is meg lehet tenni. A kisebbségekkel kapcsolatos döntéshozatal nem szakpolitikaként működik. Én legalábbis azt láttam korábban is és azt látom most is, a döntéshozói szerepben lévő személyek rendszerint megérzéses alapon döntenek … lehet, hogy vannak titkos belső kutatások, amelyeket így-úgy fölhasználnak, de szerintem nagyobb súlyú dolgokban nem. Hogy csak egy-két példát mondjak: amikor létrehozták a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, azt nem alapozta meg célzott kutatás. Az úgy jött. Szerintem a státustörvényhez kapcsolódó oktatási, nevelési támogatással ugyanez a helyzet. Persze nem tudom, most mi lesz, nemrégiben olvastam, hogy magyar kórházat akarnak létrehozni Erdélyben – nem tudom, hogy ez milyen kutatásra épül. Sőt utólagos kutatásokkal azt meg is kellene nézni, hogy a különféle pénzek hogy és mint hasznosulnak. Milyen – akár – visszaélések vannak, vagy egyáltalán teljesíti-e a küldetését az a támogatás avagy nem. Mégsem nyúlnak hozzá. De manapság már a kisebbségi témáktól függetlenül, a nagy magyar témák kapcsán is elmondható, hogy nem evidence-based policykra 3 épülnek, ez így van a felsőoktatás átalakításától kezdve a bevándorlás kezeléséig …” (http://www.prominoritate.hu/) „Úgy érzem, eltapostak” – Petrás Mária az antiszemitavádról és a megbocsátásról Nem léphetett fel Petrás Mária a Zsidó Kulturális Fesztiválon, mert szélsőjobboldali kapcsolatokkal vádolták. A Prima Primissima-díjas moldvai csángó művész mellett kiállt a Muzsikás együttes, mely nélküle nem kívánt szerepelni a rendezvényen, de még a balliberális értelmiség egy része is. Nagyinterjú Petrás Máriával a csütörtöki Heti Válaszban Nem kért még senki bocsánatot, se nem tette helyre, se nem tette jóvá a történteket: még úgy érzem, hogy eltapostak, mert nem tettek egyetlen feszültséget oldó gesztust sem – mondja. Én méltatlanul nem viselkedhetek, mert elsősorban a csángó kultúra egyik képviselője vagyok. A magunk igazát nehéz megvédeni, de ha a népcsoportom nevében szólalok fel, hatalmas erőt kapok. Soha nem viselkedtem szélsőségesen, senkinek nem tettem rosszat” – magyarázza (http://valasz.hu/) Menekültügy: mindenképpen Magyarország a hibás? „Keserű fintora lenne a sorsnak, ha Magyarországot egy olyan ügy miatt büntetnék az EU-ban, amelyben kissé darabos módon ugyan, de végsőkig ragaszkodni próbál az uniós előírásokhoz.” Egy fronton minden a régi: Magyarország a hibás. Ha engedi a menekülteket, az a baj – Werner Faymann osztrák kancellár némi kerítésezés mellett felrója, hogy hatóságaink állítólag regisztrálás nélkül passzolják tovább a hozzánk érkezőket. Külföldi sajtótudósítók és magyar demokraták viszont tudni vélik, hogy direkt aszaltatjuk a szerencsétleneket pályaudvaraink előtt. E narratíva szerint a binládenorbán kiszúrásból szállítatja le pribékjeivel a vonatokról a menekülőket, hogy a barna eső zuhogjon rájuk, idehaza nőjön az idegenellenesség, amely tényt ő majd jól kihasznál. Ha azonban egy pillanatra túllépünk a kormányzat cinikus munkahelyelvevős plakátkampányán, meg a nyakra-főre használt ludovikás retorikán, látnunk kell: déli határunk egyben az Európai Unió és a schengeni övezet határa is, amelyet szerződésekben vállalt kötelességünk ellenőrizni. Azt, hogy ezt Magyarország milyen eszközökkel teszi – sokadjára szögezte le ma az Európai Bizottság szóvivője – tagállami hatáskör. Lehet, hogy a legendás Európai Értékeknek GYODA mester nem felel meg, de hát ezen értékek mibenlétéről alighanem más véleménye van a franciaországi Calais kerítésének árnyékában vegetáló migránsnak, meg 3 tényekre alapozott oktatáspolitikákra
