Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis

2015-09-17

oldal | 22 2015. szeptember 17. "Nagyszámú magyar kisebbség él az országunkban, és azt akarjuk, hogy azt érezzék, hogy részét képezik társadalmunknak, ez egy másik oka annak, hogy miért akarunk nagyon jó kapcsolatot fenntartani Magyarországgal" - tette hozzá. Kifogásolta ugyanakkor, hogy magyar területről könnygát lőttek át Szerbiába és hogy - mint mondta - magyar rendőrök megverték az RTS szerb állami televízió egy riporternőjét. Reményét fejezte ki, hogy sikerül lenyugtatni a helyzetet és hogy hasonló incidensek nem fognak megismétlődni. A rendezvényen Szemerkényi Réka washingtoni nagykövet egyebek között arról szólt, hogy a magyar társadalmat is felkavarta a válság, és kitért arra, hogy a migránsokat megrúgó magyar újságírónőt - akire egyébként Aleksandar Vucic is hivatkozott - elbocsátották. Elmondta, hogy civil szervezetek együttműködnek a kormánnyal a migránsok ellátásában, de hangsúlyozta, hogy "a kormánynak is végeznie kell a dolgát", vagyis teljesítenie kell megállapodásokban foglalt kötelezettségeit. Vagyis meg kell védelmeznie a schengeni határokat és regisztrálnia kell a migránsokat. "Nemcsak Magyarország érdeke azt biztosítani, hogy megtudjuk, ki lép be a schengeni övezetbe, hanem ez egy olyan felelősség, amelyet az egész kontinens érdekében vállaltunk" - mondta, szintén hangsúlyozva a nemzetközi együttműködés fontosságát, és említést téve arról, hogy a migrációs válság ügyében a két ország miniszterelnöke több eszmecserét is folytatott. A washingtoni magyar misszióvezető hangsúlyozta, hogy a magyar rendőröket, akik nem bántottak senkit, szerb területről megdobálták, amit szerb kollégáik nem akadályoztak meg. Aleksandar Vucic a szerb rendőrök szerepéről szólva azt mondta, hogy azok csillapítani igyekeztek a helyzetet, és kizárta annak lehetőségét, hogy ütlegelni kezdjék a migránsokat. A szerb kormányfő értetlenségét fejezte ki a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely 30 napos lezárása miatt, amely szerinte nemcsak a két szomszédos ország gazdaságának, hanem másoknak is árt. Mint mondta, hasonló helyzet állhat elő a magyar-román és a magyar-horvát határon is, és sürgette, hogy az EU foglalkozzon a problémával. Vucic miniszterelnök kijelentette: a magyar partnerei meg tudják erősíteni, hogy a migránsoktól Görögországban "senki sem kérdez semmit", ott nem regisztrálják őket, Macedónián pedig a helyi hatóságok közreműködésével busszal szállítják át őket a szerb határra. Az egyes uniós tagállamokat is túlszárnyaló módon, "nagyon európai módon" eljáró Szerbiában viszont iktatják, ellátják őket és ujjlenyomatot vesznek tőlük - mondta. A szerb kormányfő kijelentette, hogy noha a migránsok nagy része "csak tranzitországnak" tekinti a hazáját, Szerbia kész részt vállalni a menekültek befogadásában. 

vissza  Potápi: bővül a Mikes Kelemen-program Budapest, 2015. szeptember 16., szerda (MTI) - Kutatói tevékenységgel bővül a diaszpóra magyarsága könyvtári emlékeinek, hagyatékainak összegyűjtését célzó Mikes Kelemen-program - jelentette be Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán Budapesten. Az államtitkár elmondta: tíz kutatót küldenek a gyűjtőpontokra, Ausztráliába, Észak- és Dél-Amerikába. A kutatók határozzák majd meg, hogy melyek azok a tárgyi emlékek, amelyeket érdemes egyáltalán hazaszállítani. A feladatok között szerepel magyar szervezetek és jeles személyek körében "oral history" (életútinterjú) készítése is. Felidézte: a nemzetpolitikai államtitkárság 2013-ban dolgozta ki a Mikes Kelemen-programot, amelyet a Magyar Diaszpóra Tanács a 2013. évi ülésén el is fogadott. Cél, hogy a nyugati diaszpórában felhalmozódott tárgyi, szellemi emlékeket összegyűjtsék és hazaszállítsák, ugyanis a korábbi könyvtárak, templomok ma már sokszor nem magyar közösségek kezelésében vannak - közölte Potápi Árpád János. A Mikes Kelemen-program keretében tavalyi gyűjtőpontokat hoztak létre, ahol le lehetett adni hagyatékokat, könyvtárakat. A gyűjtőpontok felállításánál minden esetben a diaszpóratanács egy-egy tagszervezete és a Kőrösi Csoma Sándor-program ösztöníjasa segédkezett. A 2014. szeptemberi 30-án történt zárás adatai szerint több mint 100 köbméter dokumentum érkezett az adományozóktól, ez könyvben kifejezve 100 ezer kötetnek felel meg - mondta. Az összmennyiség 70 százalékát már hazaszállították és elhelyezték az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK), a dokumentumok szortírozása jelenleg is tart. A dokumentumok egy részét az OSZK saját állományába veszi, a fennmaradó könyvek pedig határon túli iskolák, könyvtárak polcaira kerülnek - jelezte az államtitkár.