Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-12
oldal | 28 2015. szeptember 12. Tavaly Toró T. Tibor, az EMNP korábbi elnöke javasolta, hogy Magyarország kezdeményezze az alapszerződés felülvizsgálatát. A szerződés értelmében a felek 2015 szeptember 16-ig jelezhetik, ha módosítani akarják a megállapodást. Ha ezt nem teszik, az egyezmény hatálya öt évvel meghosszabbodik. Szilágyi Zsolt az MTI kérdésére elmondta, azért fordulnak most a román kormány képviselőjéhez, mert úgy gondolják, az erdélyi magyarságot Románia kormányának kellene képviselnie a kétoldalú kapcsolatokban. A pártelnök hozzátette, a magyar kormányt nem kell erről meggyőzni; képviselői többször is kijelentették, hogy támogatják az erdélyi magyarság törekvéseit. vissza Bizalomerősítő megbeszélést tartottak az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek képviselői Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2015. szeptember 10., csütörtök (MTI) - Szili Katalin miniszterelnöki megbízott kezdeményezésére bizalomerősítő megbeszélést tartottak csütörtökön Kolozsváron az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek vezető tisztséget betöltő képviselői. A Magyarország kolozsvári főkonzulátusán tartott megbeszélésen a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) Kovács Péter ügyvezető elnök, az Erdélyi Magyar Néppártot (EMNP) Zakariás Zoltán alelnök, a Magyar Polgári Pártot (MPP) Kulcsár Terza József, a párt megyei szervezetei egyeztető fórumának az elnöke, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT) Sándor Krisztina ügyvezető elnök, a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) pedig Izsák Balázs elnök képviselte. Szili Katalin a tanácskozás után az MTI-nek elmondta, jó lehetőség mutatkozik arra, hogy "új időszámítás kezdődjék" az erdélyi magyar pártok és politikai szervezetek együttműködésében. Hozzátette, hogy az első "bizalomerősítő" találkozás után valamennyi fél szükségesnek tartotta a párbeszéd folytatását, hiszen az erdélyi politikai szervezetek képviselői maguk is érzékelték, hogy "kijegesedtek" az egymás közötti viszonyaik, és ezen változtatni kell. "Mindenki kifejezte: az a cél, hogy értsük egymást. Nem kell mindig ugyanazt az álláspontot képviselni, de meg kell keresni azokat a pontokat, amelyekben egyetértés van. Ahol pedig eltérnek a vélemények, ott lehet tárgyalni. Már az a tény is eredmény, hogy egy asztalhoz ültünk, és mindenki kifejezte a szándékát, hogy a párbeszédet a jövőben is folytatni kívánja" - jelentette ki a miniszterelnöki megbízott. Szili Katalin emlékeztetett arra, hogy a magyarság különböző szervezetei közötti párbeszéd és együttműködés kialakítására, másrészt az önigazgatás, önkormányzás, autonómia kérdéseinek a nemzetközi színtéren történő napirenden tartására vonatkozik a mandátuma. Hozzátette, arra készül, hogy Kárpátalján, Felvidéken és a Vajdaságban is hasonló egyeztetésekre hívja a magyar politikai szervezetek vezetőit. vissza A szlovéniai kisebbségi jogok védelmének javítására tettek ajánlásokat a nemzetiségi képviselők Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb/Ljubljana, 2015. szeptember 10., csütörtök (MTI) - A szlovéniai kisebbségi jogok védelmének javítására tettek ajánlásokat a nemzetiségi képviselők csütörtökön a szlovén parlament nemzeti közösségek bizottságának ülésén - tájékoztatta az MTI-t Göncz László, a szlovén parlament magyar nemzetiségi képviselője. Göncz László elmondta, hogy a hattagú testület - a két kisebbségi, magyar és olasz képviselő mellett négy szlovén nemzetiségű honatya is tagja a bizottságnak - elfogadták a kormány azon programtervét, amely a kétnyelvűség hatékonyabb megvalósítására irányul Szlovéniában. A magyar képviselő kifejtette, hogy a programtervezet javítani kíván a kisebbségi nyelvhasználaton a közigazgatásban, a szükséges káderek képzésében, az ahhoz szükséges anyagi feltételek hosszú távú biztosításában, vagyis mindenen, ami bármilyen formában összefügg a kétnyelvű ügyintézéssel. A kisebbségi nyelvhasználattal az a probléma, hogy a gyakorlatban nem valósul meg - mondta, majd hozzátette: ha megnézzük, hogy hány ember élhet a törvényben szavatolt jogával, hányan használhatják az anyanyelvüket a hivatalokban, akkor csapnivalóan rossz a kép. Kiemelte, hogy a tervezet nem tudja pótolni a több évtizedes hiányosságokat, de apró lépésekben javíthat valamelyest a helyzeten. A hiányosságoknál utalt arra, hogy nincs a nemzeti közösség nyelvét is beszélő alkalmazott a hivatalokban, vagy éppen az ügyintézéshez hiányoznak a kisebbség nyelvén az űrlapok.
