Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-10
oldal | 14 2015. szeptember 10. össze koherens képpé a társadalom nagyobb csoportjainak félelmeit. Ezek a félelmek pedig minimális változásokkal a cigányokra is alkalmazhatóak, sőt vannak olyanok, amelyeket tulajdonképpen a romaellenességből kölcsönzött a mostani xenofób hullám. Elsőként ott van az ún. keresztény kultúra féltése – azaz hogy majd jönnek a muszlimok, és saría törvénykezést vezetnek be, lefátylazzák a nőket és kötelezővé teszik a Korán-olvasást. Ez a félelem mindig negatív módon határozódik meg, azaz nem a keresztény kultúra tartalmáról van szó – nem is nyilvánvaló mi az –, hanem annak eltűnéséről, és az iszlám kultúrával való helyettesítődéséről. Ugyan a romák nem muszlimok, az „európai fehér életforma” védelme gyakran merül fel a romaellenesség viszonylatában …” Ravasz Ábel (parameter.sk) Kisiskolás „politikus(aink)” „Idézőjelbe kellett tennem a szót, mert azok az emberi egyedek, akik a szlovákiai magyarságot hivatásszerűen elkövetett politikai kéjelgés által vezetik a boldog elmúlásba, nem politikusok. Amennyiben mégis annak tekintenék magukat, akkor rájuk az értelmező szótár vonatkozó szócikkének 2. és 3. szakasza vonatkozik, mely szerint: „ politikával hivatásszerűen foglalkozó, a közügyek iránt érdeklődő, körültekintő, óvatos, ravasz, ármánykodó személy(ek)”. A mieink profik. És szakértők. Most például időszerűen arról szakértenek, hogy a gonosz állam mélynacionalista szlovák honatyái – pici látens gesztussal – beszűntetik a kisiskoláinkat. Hát be. Ezek a mélynacionalista mélyszlovák honatyák ugyanis – akik egyébként látszólag ütik-vágják egymást - a fontos dolgokban mindig közös nevezőre jutnak. Abban, amit ők nemzeti érdeknek tekintenek. A kicsi magyar falvak kicsi magyar iskoláinak megszűntetése pedig számukra nem egyszerűen fontos, hanem stratégiai szempont …” Soóky László (parameter.sk) Elemzés, háttér A MENEKÜLTÜGY TÖRTÉNETI HÁTTERE Az Európát napjainkban sújtó menekültválságot akkor tudjuk megérteni, ha látjuk annak okait és előzményeit is. A mai problémák gyökerei a II. világháborút követő években keresendők, amikor Nyugat-Európát súlyos munkaerőhiány sújtotta, de az amerikai Marshall-segély révén pénz volt az országokban. Ekkor jött az a „zseniális” ötlet, hogy toborozzanak külföldön munkásokat, akik majd elvégzik azokat a piszkos és nem jól fizetett munkákat is, amelyeket sem az angolok, sem a franciák – majd később a németek sem – végeztek volna el saját maguk. És „szerencséjük” is volt a nyugat-európai országoknak, mert az éppen függetlenné vált vagy függetlenné válás felé haladó gyarmataik tele voltak olyan emberekkel, akik egyrészt beszélték a volt gyarmatosítók nyelvét, másrészt szívesen eljöttek volna Európába dolgozni. Valamint, Anglia és Franciaország rendelkezett olyan világméretű infrastruktúrával, amelynek révén lehetett munkásokat toborozni Ázsiában és Afrikában, és el is lehetett azokat juttatni Nyugat-Európába. Az már nem igazán zavarta a munkaerő toborzásával foglalkozó szervezeteket és cégeket, hogy ezek az emberek nagyrészt muzulmánok voltak, mivel akkoriban éppen az állam és az egyház kettéválasztása volt a jelszó Nyugat-Európában (http://magyaridok.hu/)
