Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. szeptember - Civitas Europica Centralis
2015-09-10
oldal | 11 2015. szeptember 10. terrorszervezetekkel, de nem zárják ki, hogy a menekültek között lehetnek veszélyt jelentő emberek (parameter.sk) Az ukrán miniszterelnökkel tárgyalt Andrej Kiska Csütörtökön délelőtt tanácskozott egymással Andrej Kiska és Arszenyij Jacenyuk. Kiska támogatásáról biztosította az ukrán kormányfőt az országa függetlenségét és területi egységét illetően, érdeklődött az aktuális biztonsági helyzetről, valamint megjegyezte, hogy a minszki egyezményben foglaltakhoz való ragaszkodás a feltétele annak, hogy az országba visszatérjen a stabilitás és a béke. Minderről az elnöki iroda tájékoztatott (parameter.sk) Határozottan visszautasítja Orbánék vádjait a német miniszter Michael Roth külügyi államminiszter szerint több európai ország "csak lapít" menekültügyben. Magyarország fontos partnere Németországnak, de az Orbán-kormány nagyon nehézzé teszi a helyzetet – mondta. Azt pedig határozottan visszautasította, hogy Németország lenne a felelős a menekültválságért (http://hvg.hu/) Tudomány – határon innen, határon túl A lájkoló ész kritikusa Az első kötetes filozófus, Losoncz Márk A Forum kiadónál januárban megjelenő Vakító gépezetek című könyvnek szerzője távollétében kell rátalálnia olvasóira, ugyanis Losoncz Márk még azelőtt Párizsba utazott fél éves kutatói ösztöndíjjal, hogy a nyomdából kijött volna a tanulmánykötete … Mint meséli, még maga sem biztos benne, hogy igazak a hírek első kötetének megjelenéséről, hiszen nem vehette kézbe, de látatlanban is reméli, hogy rendszerkritikus gondolatai célba érnek. Az internet segítségével vettük fel a kapcsolatot, a Szajna partján kutató filozófussal … „…Az elmúlt évtized során felnőtt egy kelet-európai generáció – néhol tömegesebb és láthatóbb, néhol kevésbé –, amely úgy foglalkozik rendszerszintű, strukturális társadalomkritikával, hogy közben nem hagyja, hogy a hipermodernizáló bolsevizmusok tagadhatatlan borzalmaira hivatkozva lesöpörjék az asztalról a mától egészen különböző jövőre irányuló vágyat. A kollektív fantáziák elapadása tegnapelőtti probléma. Ami a társadalomkritikai elképzeléseimet illeti, csakugyan rengeteget köszönhetek ljubljanai, zágrábi, belgrádi és újvidéki barátaimnak, illetve közös tapasztalatainknak … A kötet két írása kisebbségi önreflexiónak is tekinthető. Azt hiszem, aki Temerinben és Újvidéken magyar, annak az egyéni és közösségi határhelyzetek, a köztes állapotok, az idegenség tapasztalatai, a minoritárius életformák hatványozottan adottak. Nem lehetett nem töprengeni minderről. Az a benyomásom, hogy ritkán gondolkodunk eléggé szélesen kisebbségi létállapotunkról: nem szoktuk elhelyezni egy általánosabb, kelet-európai történelemben, nem elemezzük a szerepét a modern piaci-állami-termelői konglomerátum szerkezetében, illetve a kései kapitalizmus folyamatai között. Az egyik írással (A kisebbségek forradalma) igyekeztem mélyebbre ásni ez ügyben, s az eredmények engem is megleptek. A másik írás (A felirat és az eljövendő Egyetemes) pedig a “saját” és a “Másik” viszonyát, az egyetemes és a partikuláris feszültségét tárgyalja, tartalmilag is rendhagyó módon: az újvidéki zsinagóga feliratát állítva a figyelem középpontjába. Ha minden a terv szerint halad, akkor hazatérvén alkalmam lesz közvetlenebbül, élőben is beszélni rólunk. Van miről. A politikai közbeszédünk alapfeltételei is válságba kerültek, úgy vélem, sürgősen szükség lenne minél több új, a sebeket gyógyítani kívánó, terapeutikus hangra, az integratív útkeresés szándékával, megvitatható
