Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-01
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Bud apest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. AUGUSZTUS 2. 9 stb.) adott ki, majd 2000 után a 20. századi történelem helyi disszonanciái, az 1944-45-ös leventék, majd a 1956-os forradalom lenti térségi eseményeinek összefoglalása következett az 50 éves jubileum kapcsán. Legutóbbi munkája ismét művelődéstörténeti tanulmány, az alsólendvai Bánffy-család szellemi hagyatékából előkerült naptár, illetve napló értelmezése, mely a sok szempontból is válságosnak nevezhető korszakról tartalmaz bejegyzéseket. Közzé teszi a Bánffyak udvarában született, de később nyomtatásba nem került Ráskai Gáspár és Tőke Ferenc históriás énekeit. Mindkettő a régi magyar irodalomnak máig megbecsült alkotása, a reformáció időszakának nyomtatásban is megjelent terméke, ezért értékük még nagyobb, hiszen nem a hitvitázó, sokszor dagályos és ma már nehezen követhető dogmairodalom darabjai, hanem sokkal inkább szépirodalmi jellegű, sok kordokumentumot őrző, stilisztikai-esztétikai szempontból is szuverén alkotásokok ( http://www.nepujsag.net/ ) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 Szemben a világgal „Magyarország gyakorlatilag felmondta a genfi menekültügyi konvenciót, szembemegy uniós normákkal, figyelmen kívül hagyja az emberi jogok európai egyezményének alapelveit – akár ez is kiolvasható a menedékjogról szóló törvény augusztus 1jén hatályba lépő új rendelkezéseiből. Az újkori népvándorlásra hivatkozva olyan szabályokat vezetnek be, amelyek nagyjából lehetetlenné teszik, hogy a válságövezetből menekülők nálunk bármilyen védelemben részesüljenek. Pedig döntő többségüket nem anyagi megfontolások vezetik, hanem azért hagyják el szülőföldjüket, mert a puszta életüket is veszély fenyegeti. A kormány viszont azt állítja, hogy ezek az emberek a jobb élet reményében indulnak útnak, eközben üzemszerűen élnek vissza a magyar és az európai joggal. Nem zárják ki, hogy lehetnek igazi menekülők is, akiket természetesen be kell fogadnunk, ám a hazai rendszer mostantól szinte esélyt sem ad arra, hogy a menedékjog iránti kérelmet érdemben elbírálják. Mától ugyanis a magyar jog szerint Szerbia biztonságos – vagyis kifogástalan menekültügyi eljárást biztosító – harmadik ország, és ha valaki onnan jön, alaposan meg kell indokolnia, miért nem ott fordult a hatóságokhoz …” Lencsés Károly (nsz) Bartók a nácizmus elől emigrált „A köztévé Szabadságtér 89 címen több részes sorozattal a rendszerváltásra emlékezett. Kíváncsi voltam rá, hiszen átéltem, mi több, tevékeny részese is voltam a rendszerváltásnak. A műsorvezető a Fidesz nagy rendezvényeinek gyakori házigazdája, Rákay Philip; aki a 2002-es Kossuth téri nagygyűlésen MIÉP-esekkel kiegészített Fidesz nagygyűlésen arra biztatta Orbán Viktort, hogy rajta, nyerje meg a választást. (Egyébként akkor - elvesztette) A Szabadság tér 89 történelmi műsor kívánt lenni: beszámoló hozzáértő szakemberek segítségével a rendszerváltás sorsdöntő éveiről. A szándék helyes. De a műsorok... az egyik műsorban azt fejtegették, hogy Bartók Béla 1940 őszén nem emigrált, és nem is az ország drámai fasizálódása elleni tiltakozásból hagyta el Magyarországot. A jeles műsor szerint Bartók egy amerikai koncertmeghívásra utazott el és a háború miatt már nem tudott hazajönni, holott semmit sem akart jobban, mint "hazajönni, de végleg". Ezzel a hamis állítással nemcsak félrevezetik a tájékozatlan nézőket, hanem meg is sértik az európai, és benne a magyar kultúra egyik legnagyobbjának emlékét. A műsor nevetséges módon azt hozza fel igazolásul, hogy Bartók még a Csalán utcai lakásának bérét is fizette, jelezve ezzel is, hogy csak rövid ideig lesz távolt. Nos, Bartók azért, és nem másért, fizette a lakbért, mert egyik fia, ifjabb Bartók Béla egy ideig ott lakott. De beszéljenek minderről magának, Bartók Bálának a levelei …” Szász István (nszv) 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját
