Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-29
oldal | 19 KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) • H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10. • +3630 904 6164, www.cecid.net admin@cecid.net 2015. augusztus 29. becsülik, kiváló ismerője az ukrán politikai élet kulisszatitkainak, ennek ellenére nem oligarcha, s nem vesz részt a hatalmi játszmákban. A Der Spiegelnek adott interjújában, melyből a korrespondent.net közölt részleteket, sommás véleményt mond az ukrajnai reformfolyamatról, az ország vezetőiről (kiszo) Érintettség VEZÉRCIKK – „Bár sokan már hetekkel ezelőtt arra figyelmeztettek, hogy Románia sem fog kimaradni az Európa majd minden államát érintő menekülthullámból, a bukaresti illetékesek – és persze a társadalom jelentős része – úgy viszonyultak a kérdéshez, mintha a schengeni övezeten kívüli országnak semmi köze nem lenne a közvetlen közelében zajló folyamatokhoz. Aztán a hazai hatóságok a napokban mégis észbe kaptak, és a belügyminiszter által összetrombitált, sürgősségi helyzetekben illetékes bizottság csütörtökön a szerb határ védelmének megerősítéséről döntött. Hogy mire lenne ez elég a bevándorlók esetleges özöne esetén, azt egyelőre nem tudni, felmerül azonban a sanda gyanú, miszerint Bukarest azután kapott észbe, hogy román hírtelevíziók az elmúlt napokban folyamatosan ontják a helyszíni „frontjelentéseket" a menekültáradat által érintett környező országokból …” Rostás Szabolcs ( http://www.kronika.ro/ ) Az óriáskélgyó és a migráns termeszek „…Gustave le Bon, a tömeglélektan klasszikusa úgy fogalmazott: a „tömeg alapvető érzelmi állapota a düh”. Vesd össze: valamely pártszékház elé összesereglett békés tüntetők a kritikus tömeg elérésekor erőszakos ostromba kezdenek. Itt és most visszaköszön Vlagyimir Iljics (Karl Marx?) azóta sem cáfolt axiómája: aki csak a láncait veszítheti, az puszta kézzel is nekimegy a határvadász sorfalnak. Honnan jön a tömeg? Onnan, ahová vissza szokták küldeni az egyes embert: ahol a bors terem. Irodalmi példa: 1975ben Émile Ajar az Előttem az élet című könyvében Rosa mama szavai által közli a tisztelt olvasókkal, hogy az emberiség legnagyobb ellensége a hímvessző (az érthetőség kedvéért a rövidebb nevét használta). A szakemberek jóízűen vitatkoznak, hogy még hány embert képes táplálni a ’kék bolygó’. Odáig már eljutottak a számolásban, hogyha az USA-beli civilizációs szintre emelnék a világ országait, mindössze másfél milliárd embert tudna eltartani a Föld: egy családban két-három benzinfaló kocsi, mértéktelen áramfogyasztás (légkondicionáló, hűtőszekrény, fejenként napi egy kiló jégkocka) stb. Állítólag Európa ételszükségletét egy Lengyelország nagyságú terület is biztosítani tudná, tehát nem az elégségessel van a baj, hanem a pazarlással és a túlzott civilizációval (ami a lustaság egyenes következménye, ha jól meggondoljuk). Ám ha az afrikai nyomorban élő népek szintje lenne az általános, akkor a Földön még elférne további négy milliárd ember, mondják a jövőkutatók. A gazdag Észak és a szegény Dél összehasonlítását, meg az ebből eredő esetleges doktrínát egy 40-50 oldalas füzetkében olvastam 1992-ben, X kiadó budapesti műhelyében, ahol egy doboznyi hasonló brosúra hevert a szekrény aljában. Okos Magyar írta, s kiderítette, hogy ha a Földön csak hárommilliárd ember élne, akkor a mai civilizációs szint paradicsomi állapotokat eredményez(het)ne. Értem. De mit csináljunk a többi négymilliárddal? Ezt ő sem nevezte nevén, de az utalások az élettér (Hitler nyelvén: Lebensraum) kiterjesztése felé nyúlánkoztak. Stop – ez zsákutca! …” Kuszálik Péter ( http://www.maszol.ro/ ) Román készültség „Válságstábot hívott össze tegnapra Gabriel Oprea, az előrejelzések arról szólnak, Romániát sem kerüli ki az Európát egyre inkább megbénító migrációs hullám. A miniszterelnök-helyettes a tanácskozást követően bejelentette: döntés született a román–szerb határ megerősítéséről. Románia három jelentős migrációs útvonal irányában található: a keleti, Ukrajna és Moldova Köztársaság irányából, továbbá a délkelet-balkáni, Törökország és Bulgária, illetve a déli, Törökország, Görögország felől Szerbián át. Bár a Duna és az átkelésre vállalkozók számára sokkal veszélyesebbnek számító Fekete-tenger mindeddig természetes védelmet nyújtott Romániának az illegális bevándorlók áradata ellen, a parti őrség több olyan
