Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-27
oldal | 15 2015. augusztus 27. a kérdést a szerző, rámutatva, hogy a hatóságok közlése szerint a műszaki határzár elkészült szakaszainál már alig kelnek át menekültek a határon ( http://hvg.hu/ ) KÜLFÖLDI SAJTÓ MAGYARORSZÁGRÓL – MÉG BÖRTÖNŐRÖK IS DOLGOZNAK MAGYARORSZÁG HATÁRKERÍTÉSÉN A Die Welt című konzervatív német és a The New York Times című amerikai liberális lap az ideiglenes műszaki határzárral kapcsolatban közölt cikket keddi számában A magyar határon épülő kerítés “azt az egyértelmű üzenetet szándékozik küldeni: a migránsok ne számítsanak arra, hogy szabadon mozoghatnak”, de egyúttal “a migrációs válság és az annak kezelésével küszködő európai uniós országok együttműködési képtelenségének sokat bírált és nagyon fizikai megnyilvánulása” is – írta keddi lapszámában a The New York Times. A Tiszaszigetről keltezett, az európai migrációs helyzetet összefoglaló írásában Alison Smale megállapítja: ahogy azt a Balkánon keresztülhatoló kaotikus áradat is bizonyítja, “koordinált politikai hiányában minden, a migránsok útjában lévő országot minden arra ösztönöz, hogy egyszerűen továbbküldje őket”. A migránsokat regisztrálják, vagy ellátják az átutazáshoz szükséges ideiglenes iratokkal, de nem menedékkérőként könyvelik el őket, végeredményben valaki másra hárítva a problémát … ( http://gazdasagportal.hu/ ) Guardian: „A kerítés egy értelmetlen PR-fogás” A Guardian újságírója, Patrick Kingsley keddi véleménycikkében arról ír, hogy a szerb határon épülő kerítés inkább mentális torlaszt jelent, mint fizikai akadályt. Kingsley szerint az olyan rövid távú intézkedések, mint a falak és kerítések, nem fogják tudni megoldani Európa bevándorlással kapcsolatos problémáit. Magyarország hiába állt be a sorba és épített Spanyolországhoz és Bulgáriához hasonlóan kerítést a határra, „ahol falba ütköznek az emberek, ott rendszerint megtalálják a módját annak, hogyan kerüljék ki azt” – írja a Guardian publicistája (nsz) Kijevi rémálmok „Egyre inkább belefárad a Nyugat az ukrán válságba. Apad a lelkesedés, s Európában már csak az atlantista erők hangosak, a többség inkább lezárná valahogy a konfliktust. Érzik ezt Kijevben is, ahol a kormányzó elit mind jobban tart attól, hogy a belső válságtól, háborúktól, minden korábbit felülmúló menekülthullámtól sújtott Nyugat csendesen kiegyezik Oroszországgal. Ezzel nemcsak megszabadul legalább egy konfliktustól, de cserébe Moszkva a segítségére siethet a Szíria, Irán vagy Korea körüli feszültség csökkentésében. Az e rémálomtól gyötört ukrán politikusok Valerij Csalij washingtoni nagykövettől a rada alelnökén, Okszana Szirojeden át Olekszandr Turcsinovig, a nemzetbiztonsági tanács elnökéig az utóbbi időben nemegyszer hangot is adtak csalódottságuknak, ahogy ez a félelem vezérli Petro Porosenkót is, amikor a német kancellárral és a francia elnökkel találkozva igyekszik demonstrálni a Nyugat Kijev melletti kiállását …” Stier Gábor (mno) Rendszerhibák és megoldások „Az Európába tartó menekültáradat hibákat és hiányosságokat jelez a személyek nemzetközi mozgásának rendszerében: túlterheli az államok menekültügyi eljárásait, és Európában megbéníthatja a schengeni mechanizmusokat. Az Orbán-kormánynak a migránsok ügyeiben tett politikai és erkölcsi ballépései e problémák magyarországi vonatkozásaira adott hamis válaszok. A Közel- és Közép-Keleten (Szíria, Irak, Afganisztán stb.) és Afrika egyes országaiban (Eritrea, Szomália, Mali stb.) a megbomlott államrend közvetlenül fenyegeti az ott élő emberek mindennapi megélhetését, esetleg puszta életét. Sokan úgy látják, nincs más megoldás, mint hogy mindenüket hátrahagyva milliószám meneküljenek, zömmel a szomszédos országokba (például Szíriából Törökországba). A migránsok kis része (kb. egyhetede) a távoli Európa jóléti vívmányaiban és befogadónak mondott társadalmában bízik. Itt élő rokonaik és számító közvetítők is bátoríthatják őket, ezért tengereken és szárazföldi utakon át, szabályokon és államhatárokon átlépve, életük kockáztatásával is törnek előre. Addig nem állapodnak meg, amíg a célt – Németországot,
