Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-22
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. AUGUSZTUS 23. 1 1 4 4 őket kriminalizálni, bűnözőknek, terroristáknak tekinteni. A menekültáradat okoz épp elég bizonytalanságot e nélkül is, sokan szoronganak járványveszély, a közbiztonság romlása, a más kultúrák térhódítása miatt. Aki tovább gerjeszti ezt a veszélyérzetet ahelyett, hogy a helyzet biztos kézben tartását sugallná, nem egyszerűen politikai ostobaságot követ el, de még gonosz is …” Varga G. Gábor (nsz) MAGYAROK ÉS ROMÁNOK „Két egzisztenciálisan ezerszeresen összefonódott nép él egymás mellett, és tudomást se vesz egymásról. Az ezredforduló óta lecsillapodtak az etnikai szenvedélyek Erdélyben, pontosabban: a magyarok és románok egymás elleni etnikai szenvedélyei. Az erdélyi magyar politikai osztály – vagy ahogy Erdélyben (érthetetlen okokból és nyelvileg helytelenül) nevezik: „a politikum” (!?) – jelentős eredményeket ért el a magyar nyelvű köz- és fölsőoktatás, a nemzetiségi intézmények bővítése, a kétnyelvűség és általában a magyar nyelv nyilvános használata, a nemzetijelkép-használat, sőt: a magyar kisebbségnek kedvező regionális fejlesztések területén is. A nemzeti-konzervatív magyar kormány – főleg kezdetben – nagylelkű, bőkezű és igen helyénvaló segítsége is hozzájárult nemzetiségi kulturális intézmények (egyházak, egyetemek, főiskolák, közgyűjtemények, médiák, folyóiratok, könyvkiadók, a legkülönfélébb programok) alapításához és bővítéséhez. Az erdélyi magyar politikai osztálynak vannak teljesítetlen és a jelen körülmények között teljesíthetetlen követelései is, ezek keltenek némi nyugtalanságot olykor, de egyelőre ezek a nyugtalankodások többnyire ellanyhulnak. A huszadik század utolsó évtizedéhez képest csönd van. Egyáltalán nem haladt előre az ún. kölcsönös megértés vagy a kiengesztelődés. Az etnikai történelem nehéz, vitás kérdéseiről nincs etnikumközi párbeszéd vagy eszmecsere (ha pár elszigetelt és közismeretlen szakembertől eltekintünk). Az etnikus narratívák csöndesen folydogálnak egymás mellett a rég kivájt, jól ismert mederben. Még visszatetszést se keltenek a „másik” oldalon, mert kölcsönösen ismeretlenek …” Tamás Gáspár Miklós (transindex.ro) A Smer alattvalói „A Smer választási (elő)kampányában bemutatott szociális csomagjainak jellege az állam és polgárai viszonyának új felépítésére utal. A párt és kormánya ezzel végre eljut valamiféle baloldalisághoz, de aligha olyanhoz, melyet szociáldemokratikusnak nevezhetünk. A szlovák gazdaság, köszönhetően elsősorban azoknak a strukturális reformoknak, amelyek az 1998 utáni időszakot követték – beleértve az eurózóna-tagságot –, a megrázkódtatások ellenére viszonylag jól vészelte át a gazdasági válság időszakát. A „viszonylag” kitétel indokolt, a válság ugyanis felénk is rengeteg bánatot, félelmet és nyomorúságot okozott az egyszerű emberek körében és megnehezítette a vállalkozók életét. Mindamellett az ország a jelek szerint nem csúszott bele tartós stagnálásba, és mára képes valamiféle növekedési potenciált is felmutatni. Egy hagyományos, őszinte szociáldemokrata párt ilyen helyzetben egy dolgot csinálhat: rendszerszintű intézkedésekkel csökkenteni próbálja a válság veszteseinek nehézségeit, valamiféleképpen kompenzálja a relatív értelemben legnagyobb terhelést elviselni kényszerülő csoportok terheit. A Smer ezt eddig nem tette meg, sőt, a jelek szerint a szükségesnek tűnő intézkedéseket tartalékolta, időzítette, becsomagolta, hogy most csomagként jól el tudja adni azokat …” Ravasz Ábel ( http://ujszo.com/ ) A területi autonómia gyökerei Erdélyben „Amikor a román szélsőséges nacionalisták tagadják a területi autonómia jogosultságát, hadd mondjuk el, hogy a székelység területi önkormányzata 1876-ig – szélesebb vagy szűkebb hatáskörrel, kisebb-nagyobb megszakításokkal – működött. A saját hagyományokhoz, szokásokhoz és vezetéshez való ragaszkodásuk a 830-as évekig vezethető vissza, amikor a székelyek egyenlő népként csatlakoznak a hasonló nyelvű és kultúrájú magyar törzsekhez…” Kádár Gyula (háromszék) Kinek az ünnepe? „Augusztus huszadikán – ami nemcsak arról nevezetes, hogy István (Sztephanosz, Stephanus, Stefán, Štefan) napja, hanem arról is, hogy ez a világszerte élő
