Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. augusztus - Civitas Europica Centralis
2015-08-01
KISEBBSÉGI SAJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H-1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. AUGUSZTUS 2. 15 ismer. Nem csoda, hogy az intenzív kampány ellenére alig sikerült valakit odahúzni az urnákhoz. A mostani, bevándorlóellenes hőzöngés nagyon hasonlóan működik, egy körülménnyel súlyosbítva. Ez pedig az, hogy lokalizáltan - ott, ahol tényleges mozgás van, például Bősön - valóban fontos lenne helyes megoldásokat keresni és találni a bevándorlók jelenlétének kezelésére. Azonban, mivel a politikai elitek nagy része inkább azzal foglalkozik, hogyan tudna a választások előtt gyűlöletből tőkét, uszításból szavazatokat gyűjteni, a tényleges problémakezelés helyett a ködszurkálás viszi a prímet. Miközben megy a folyamatos hergelés, épkézláb javaslattal arra vonatkozóan, hogy mi legyen a növekvő létszámot elviselni kénytelen táborok és a körülöttük levő települések lakóival, talán még egyetlen párt sem állt elő …” Ravasz Ábel ( http://ujszo.com/ ) A kifosztottság szimptóma. Összeesküvés-elméletek, és ami mögöttük van… „A pénzügyi válságok okainak magyarázatában szép számmal léteznek összeesküvés elméletek, melyek a viták hevében időnként zátonyra futnak. E tekintetben két magatartásforma létezik: vagy mindenütt összeesküvést szimatolunk, vagy észre se vesszük soha, sehol és semmikor. A két, egyébként szimmetrikus zátony nehezen kerülhető el. Amikor 2004-ben a Wall Street öt óriáscége erős nyomással kiharcolt magának egy találkozót az amerikai tőkepiac szabályzó hatóságaival (amit azok egyébként hosszú ideig titokban tartottak), akkor az un. „Picard szabály” eltörlését kérték. E szabály eltörléséhez alapos érdekük fűződött, hiszen az 12 szeresre korlátozta az üzleti bankoknak engedélyezett tőkeáttételi mutatót. Csak a vak nem vette észre, hogy egy különlegesen erős, jól szervezett érdekcsoport közös és titkolt fellépése áll a dolgok mögött. Összeesküvések tehát vannak – például ez, amit egyébként siker koronázott. A pénzügyi válsággal kapcsolatos összeesküvés-elméletek egyik jellegzetessége, hogy hitelesnek tünteti fel állításait még akkor is, amikor a másik fél már nyilvánvaló és bizonyított tényekre hívja fel a figyelmet. Rögeszmésen, monomániásan koncentrálnak a titkos megbeszélésekre, ahol minden eldől, aztán pedig ez válik az egyetlen és kizárólagos magyarázatává a társadalmi történéseknek. Akik viszont elvetik az összeesküvés-elméleteket, nem a tények létezését kérdőjelezik meg. Náluk inkább az oksági összefüggés jelentőségével, a tényeknek tulajdonított szereppel van baj. Itt van például a Bildelberg és a Trilaterál Bizottság … Ha a Bildelberget és a Trilaterált a neoliberális globalizáció egy és mindenható szervezőjének kiáltjuk ki, akkor gondoljunk végig egy ellenpéldát. Tegyük fel: ha se a Bildelberg se a Trilaterál nem létezik, akkor a neoliberalizmus elkerülhető lett volna? A válasz az, hogy természetesen nem. Itt mutathatunk rá az összeesküvés-elméletek monomániás jellegére. Ebből következik az, hogy ezek a titkos konklávék nem a lényegi velejárói a neoliberalizmusnak. (Persze ez nem ok arra, hogy ne beszéljünk a Bilderbergről és a Trilaterálról, amelyek nagyon is jellegzetes tünetei a mai kornak.) …” Frédéric Lordon (http://www.magyardiplo.hu/ ) H H i i s s t t ó ó r r i i a a Hetven éve jelent meg a Benesdekrétum Hetven éve, 1945. augusztus 2-án jelent meg Csehszlovákiában az Edvard Benes államfő által kibocsátott 33. számú alkotmányrendelet „a német és magyar nemzetiségű személyek állampolgárságának rendezéséről”. Ez a dekrétum tetőzte be e két, kollektíven háborús bűnösnek nyilvánított
