Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-14
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CE C) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 14. 16 nyolcezer muzulmán férfit és fiút hurcoltak el, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják (mno) Akik népirtással akartak új világot Amikor kitört a boszniai polgárháború, a világ nagyhatalmait egészen más problémák foglalkoztatták. Megfeledkeztek a Balkánról, ami ideális terepet jelentett azoknak az eszelős politikusnak és szadista tiszteknek, akik csak arra vártak, hogy eljöjjön az ő idejük. Srebrenica az ő áldozatuk lett. Ma már egyre többet tudunk a második világháború utáni legvéresebb tömegmészárlásról, ami Európában történt: dokumentumok ezrei és tanúk százai tanúskodnak a srebrenicai mészárlásról, amire 1995. július 11–13-án került sor a kelet-boszniai városban és környékén. Mióta a Hágai Nemzetközi Törvényszék előtt megkezdődtek a népirtáshoz kapcsolódó perek, egyre világosabban rajzolódik ki a főbűnösök köre. A legtöbb esetben tagadnak mindent, máskor azonban lelepleződnek, mert időnként még büszkék is tetteikre (mno) E E l l e e m m z z é é s s , , h h á á t t t t é é r r Kisebbségvédelem az Európai Unióban – lehetetlen küldetés? Különös tekintettel a szlovákiai és az európai nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogaira „Az európai uniós kisebbségvédelem aposztrofálható lehetne akár egy lehetetlen küldetésként is, tekintettel arra, hogy az EU-nak jelenleg még nincs kifejezett hatásköre a nemzeti kisebbségek védelmére. Ugyanakkor, véleményem szerint a kisebbségben élő nemzeti közösségek uniós szintű jogvédelméhez akkor is ragaszkodnunk kell, ha ennek nincsenek meg a kristálytiszta pozitív jogi alapjai, vagy gyenge jogi eszközök állnak rendelkezésünkre. Az uniós joganyagból azonban jelenleg hiányoznak a kógens és kikényszeríthető normák, kevés az egyértelmű, a kisebbségek védelmét biztosító rendelkezés. Mindemellett úgy gondolom, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének kötelező erejű és kikényszeríthető szabályozási lehetősége miatt mindenképpen érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel. A nyelvi jogok vizsgálatának indokoltságát az adja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló uniós kisebbségvédelmi eszközök közül ebben lehet leginkább fogódzót találni. Az uniós dokumentumokban a védett értékként elsősorban maguk a kisebbségi nyelvek, mint az európai kulturális örökség részei szolgálnak. (KARDOS, 2007, 124.) A téma feldolgozását nehezíti, hogy jelenleg is tisztázatlan kérdés a nemzeti kisebbség fogalmának uniós szintű meghatározása. Jelen kutatás során a kisebbség alatt az olyan őshonos nemzeti kisebbségeket értem, mint a szlovákiai magyar közösség. Az Európai Alapjogi Ügynökségének a Lisszaboni Szerződést elemző kisebbségi jelentése, amely külön kiemeli, hogy a nemzeti kisebbség fogalma immár az EU elsődleges joga fogalmává vált, mely fogalom pontos meghatározása egyébként még várat magára. A következőkben érdemes röviden áttekinteni, mely területeken nem történt komoly előrelépés, majd ezt követően áttérnék dolgozatom szűkebb tárgyára, a nyelvi jogokkal kapcsolatos kérdések elemzésére …” Tárnok Balázs ( http://www.arsboni.hu/ )
