Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-11
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 12. 18 „A 33 százalék nagyon sok. Baranyában vannak olyan járások, ahol a lakosság mindössze 29,3 százaléka magyar. Ezekhez a közigazgatási egységekhez többségükben magyarlakta települések is tartoznak, a hatályos törvények szerint pedig nekik nincs joguk saját anyanyelvük hivatalos használatához ” – mondta, majd hozzátette: Pélmonostoron például az anyakönyvi hivatal kilenc alkalmazottja között egy magyar sincs, ami nehézséget okoz a magyar nevek anyakönyveztetésében is. Az ellenzéki Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Horvát Demokratikus Szövetség Szlavóniáért és Baranyáért (HDSSB) képviselői erősen bírálták a magyar törvényjavaslatot és Juhász nyilatkozatát is. Boro Grubisic, HDSSB képviselője például azt válaszolta a magyar képviselőnek, hogy próbáljon meg az osztrák parlamentnek javaslatot tenni arról, hogy Bécsben az állami és városi hivatalok épületeire kétnyelvű, osztrák-cirill táblákat helyezzenek ki, hisz ott is él 200 ezer szerb. Milorad Pupovac szerb kisebbségi képviselő felszólalásában kiemelte, hogy cirill írásmód ősidők óta létezik, és nem csak a szerbek használják. „Ha Horvátországot nem zavarja a horogkereszt vagy az usztasákat jelző U betű a falakon, de zavarja a cirill írásmód és kisebbségekről szóló törvény, akkor mi harcolni fogunk az ilyen Horvátország ellen” – fogalmazott a képviselő. A kormányt az alkotmánybíróság kötelezte, hogy változtassa meg a kisebbségi törvényt, miután a taláros testület megsemmisítette azt a népszavazási kezdeményezést, amely arra irányult, hogy a kelet-horvátországi Vukováron ne lehessenek kihelyezhetőek a cirill és latin betűs kétnyelvű feliratok. A civil kezdeményezők azt kérték, hogy a kisebbségek csak azokban a közigazgatási egységekben használhassák saját anyanyelvüket a horváttal egyenjogúként, ahol arányuk meghaladja az 50 százalékot. Az alkotmánybíróság - amellett, hogy elvetette a népszavazás kiírásának lehetőségét - egyéves határidőt adott a vukovári városvezetésnek arra, hogy megoldja a kétnyelvű táblák kérdését. A kormányt pedig arra kötelezte, hogy egy éven belül kezdje meg a nemzeti kisebbségek hivatalos nyelvhasználatáról szóló törvény módosítását. A kisebbségi törvény módosításához azonban kétharmados többség kell. Az ellenzéki politikusok reakciójából ítélve nem biztos, hogy a kormánynak sikerül ehhez partnereket találnia. v v i i s s s s z z a a Potápi: helyreállhat az ukrajnai magyar szervezetek közötti viszony Budapest, 2015. július 10., péntek (MTI) - A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közötti, mintegy húsz éve megromlott viszony helyreállításán dolgozik a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára, aki erről pénteken beszélt a nemzetpolitikai aktualitásokról tartott sajtótájékoztatóján Budapesten. Potápi Árpád János elmondta: kedden az Ungvári Nemzeti Egyetem diplomaosztóján járt, azt követően találkozott a KMKSZ és az UMDSZ elnökével, akikkel közösen próbálják elérni, hogy az őszi ukrajnai önkormányzati választásokra a két szervezet együttműködése helyreálljon, újra elindulhasson köztük a párbeszéd és oldódjon a feszültség. Hozzátette: a jövő héten várható a helyi választási törvény módosítása, amely után ismét asztalhoz ül az elnökökkel. A KMKSZ az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alapítószervezete, ám 1996-ban felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. Az államtitkár a sajtótájékoztató előtt találkozott a ReConnect Hungary program idei ösztöndíjasaival. Ezzel kapcsolatban közölte: ebben az évben kétszer annyian - mintegy harmincan - vesznek részt a programban, mint korában. Kiemelte, hogy az idén George Pataki magyar származású amerikai politikus, elnökjelölt fia is az ösztöndíjasok között van. A ReConnect Hungary identitásépítő körút 2012-ben indult magyar származású amerikai és kanadai fiatalok számára. A résztvevők a Magyarországon és a külhoni magyarlakta területeken töltött két hét során a kulturálisturisztikai programok mellett találkozhatnak a nemzetpolitika jelentős szereplőivel és innovatív magyar gazdasági-technológiai projekteket ismerhetnek meg. Potápi Árpád János beszélt továbbá A 2015 a külhoni magyar szakképzés éve elnevezésű programról. Elmondta: már szinte minden határon túli magyar régióval kötöttek magyar nyelvű szakképzésről szóló együttműködési megállapodást, egyedül Erdély van hátra. Erre Tusványoson kerülhet sor, az ott megrendezendő nyári szabadegyetem idején - fűzte hozzá. A szakképzéssel kapcsolatban említette az átjárhatósági ösztöndíjat is, amelynek keretében erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, muravidéki és horvátországi külhoni magyar szakképző intézmények (14-18 éves) diákjai, valamint azok vezető tanárai látogatnak Magyarországra szakmai gyakorlatra.