Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centr alis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 9. 12 hivatalos balkáni körútja keretében kereste fel az albán fővárost. Angela Merkel az albán kollégájával, Edi Ramával folytatott megbeszélést követően ugyanakkor nem tudott konkrét időpontot mondani arra, mikor kezdődhetnek meg az uniós csatlakozási tárgyalások a tavaly óta tagjelölt Albániával. Megjegyezte, hogy nem fogják "mesterségesen késleltetni" az első tárgyalási fejezet megnyitását. "Mindenhol elismerik, hogy Albánia nagy lépéseket tett előre" - hangsúlyozta Merkel. Rama azonban újfent hangsúlyozta: hazájának világos perspektívára van szüksége az európai integrációt illetően. "Ha nincs ilyen vonzerő, akkor a Balkán népei nem fognak tudni megszabadulni a régi lidércnyomásoktól" - mondta az albán kormányfő a régióban dúló korábbi polgárháborúkra és etnikai konfliktusokra utalva ( http://www.napigazdasag.hu/ ) Ciprasz: Nem lehet tovább haladni ezen a semmibe vezető úton A görög válság azt bizonyítja, hogy Európa továbbra sem talált megoldást az öngerjesztő adósságválságra, ez nemcsak Görögország gondja, hanem olyan európai probléma, amely európai megoldást igényel – hangoztatta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerda délelőtt Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök Alekszisz Ciprasz megjegyezte: bízik abban, hogy a következő néhány nap folyamán sikerül megállapodni az ország hitelezőivel. Ehhez szerinte életképes és őszinte kompromisszumra van szükség, a görög javaslat pedig olyan reformokat tartalmaz, amelyek átalakítják az országot, de amelyeket a korábbi görög kormányok és a hitelezők – szerinte szándékosan – kihagytak a korábbi megállapodásokból (nsz) Hároméves mentőcsomagot szeretne Ciprasz Görögország hároméves futamidejű mentőcsomagot kér, de a finanszírozással kapcsolatos részletekre nem tértek ki (nsz) Így asszisztáltak a nagyhatalmak a srebrenicai vérengzéshez Húsz évvel a srebrenicai mészárlás után egy vizsgálat megállapította, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már másfél hónappal a tragédia előtt tudott arról, hogy a biztonságos területté nyilvánított enklávé el fog esni. A második világháború utáni legvéresebb tömegmészárlás elkövetőiről ma már egyre többet tudunk: a hágai Nemzetközi Törvényszék eddig 14 személy ügyében hozott ítéletet, Radovan Karadzic és Ratko Mladic pere során pedig egyre újabb bizonyítékok kerülnek napvilágra. Emellett a múlt évben a hágai bíróság megállapította, hogy a holland kormányt is polgári jogi felelősség terheli több mint háromszáz srebrenicai muzulmán férfi és fiú haláláért, mert őket a Dutchbat holland békefenntartó zászlóalj potocari bázisáról hurcolták el a szerb katonák. A békefenntartóknak nem kellett volna hagyniuk, hogy elvigyék őket, számolniuk kellett volna azzal, hogy népirtás áldozataivá válhatnak – állapította meg az ítélet (mno) AI: A zöldhatáron nem illegális bevándorlók jönnek Borzalmas bánásmódban részesülnek a menekültek a Balkánon – áll az Amnesty International (AI) jogvédő szervezet jelentésében. A dokumentum kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság is aggodalmát fejezte ki, ugyanis hazánk vélhetően biztonságos országgá nyilvánítja majd Szerbiát. Jelentést készített az Amnesty International arról, hogy milyen bánásmódban részesülnek a menedékkérők a Balkánon. Több mint száz eritreai, szomáliai, afgán és szír migránssal beszéltek Görögországban, Macedóniában, Szerbiában és hazánkban. A dokumentumból valóban balkáni viszonyok körvonalazódnak ki: nyílt titokként kezelik szinte, hogy a határőrök lefizethetők, Gárdos Tódor, az AI balkáni régióval foglalkozó kampányfelelőse elmondta például a keddi sajtótájékoztatón, hogy egy lap még az egyenruhások tarifáját is lehozta korábban. Ugyanő megjegyezte még azt is, hogy elenyésző azoknak a migránsoknak a száma, akik megússzák valamilyen jogsértés – kövesse el azt akár embercsempész vagy hatósági személy – nélkül balkáni útjukat (mno)
