Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-07
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 7. 12 Így kerülhet parlamentbe az MKP „Nyolc hónappal a 2016-os választások előtt nem könnyű feladat megjósolni, hogy sikerül-e a magyar pártnak átlépnie a parlamenti küszöböt. Noha a különböző felmérések és helyi sikerek a választótábor szilárdságáról tanúskodnak, a Magyar Közösség Pártja érzékelhetően bennragadt az 5% körüli tartományban, amelyből képtelen kitörni. Az MKP vezetése ma rendületlenül bízik a párt megnevezésében és jól bevált hívószavaiban, a növekedéshez ez azonban elégtelen. Márpedig a következő időszakban dől el az, hogy képes lesz-e átrendezni az erőteret és a mérleg nyelvét a maga javára billenteni. A tét minden korábbinál nagyobb, hiszen egy újabb kudarc akár olyan szétfeszítő folyamakat is elindíthat, melyek következtében a párt megszűnése sem tűnik elképzelhetetlennek …” Tisza Zoltán ( http://www.felvidek.ma/ ) Fejlesztési lehetőségek a határon átnyúló együttműködések területén - előrelépések a keleti régióban „Mostohán kezelt régiónkban a legfontosabb célkitűzés helyi fejlesztések megvalósításával megerősíteni a gazdasági helyzetet, mindezt vidékeink adottságaira alapozva, minél hatékonyabban kihasználva a lehetőségeket. Az Ung-vidék és a Bodrogköz számára kiemelt jelentősége van a határon átnyúló fejlesztéseknek, elsősorban a szomszédos magyarországi térségekkel közösen. Az Európai Unió által támogatott Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program az elkövetkező időszakban komoly lehetőségeket jelent az önkormányzatok számára is, hogy közös fejlesztéseket valósíthassanak meg a határ menti térségekben. E régiók hasonló természeti, gazdasági és kulturális adottságokkal rendelkeznek, így már „csak" megfelelő partnerségre, szakmai hozzáértésre és elhatározásra van szükség egy-egy sikeres projekthez. A 2015-ös év első félévében több konkrét előrelépés történt a régióban: Nagykapos város önkormányzata nagyon fontosnak tartja a határon átnyúló együttműködések hatékonnyá tételét, ennek konkrét példája volt, hogy 2014 decemberében a helyi MKP frakció javaslatára az önkormányzat létrehozta a Határon Átnyúló Együttműködési Bizottságot, azzal a céllal, hogy erősítse a magyar-szlovák határ menti együttműködést …” Mihók Gábor ( http://www.felvidek.ma/ ) Az EU érettségi vizsgája „A görög kormány mandátuma mostantól jóval erősebb, hiszen közvetlen polgári támogatás áll mögötte, miközben az EU velük tárgyaló intézményeit még csak nem is a polgárok által választott vezetők irányítják. A helyzetet árnyalja, hogy annak kialakulásáért mindkét fél felelős. Közismert: olyan országról van szó, ahol évszázados hagyománnyal rendelkezik a pocsék kormányzás, a túlköltekezés és a gazdasági mutatók meghamisítása, a brüsszeli illetékesek azonban politikai érdekből mégis hosszú ideig szemet hunytak fölötte. Ráadásul akármilyen demagóg is volt a népszavazáson föltett kérdés, mégiscsak a szuverenitás legfőbb letéteményesének tartott nép döntött. Márpedig az EU legfőbb alapelve mégiscsak a demokrácia tiszteletben tartása lenne ….” Balogh Levente (krónika) A közösség lelkiismerete „A közéletiség nyílt kiállást, állásfoglalást is jelent legfontosabb sorskérdéseinkben, ügyeinkben. Markó Béla ilyen értelemben is a legfontosabb közéleti írónk, alkotónk. Legutóbb a nemzetállamról és a homogenitásról írott cikke vert fel port, de közéletivé tud emelni olyan dolgokat is, mint a Rubik-kockával való viaskodását: egy kedves cikkben (az ÉS fizetéses oldalain) arra a következtetésre jut, hogy világunkban »van még számos fehér, kék, sárga, narancssárga, piros és zöld lapocska, amelyeket még ezután kellene kirakni, amennyiben végre hajlandók lennénk ebben a játékos sokszínűségben magunkra ismerni«. Erőteljes közéleti vonulata van Markó lírájának is. Az utóbbi időben felélénkülni látszik a közéleti költészet, és újra aktuális kérdés az irodalom és a politika (az illyési »hattyú és görény«) bonyolult kapcsolatának értelmezése. Nem lehet célom közéleti verseiről írni, megteszik a kritikusai, emeljük ki közülük Elek Tibort; a békéscsabai Bárka folyóirat főszerkesztője monográfiát is írt
