Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-27
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 201 5. JÚLIUS 27. 8 esetében. Valójában hogy Gombaszög tábor-e, fesztivál vagy szabadegyetem, azt nehéz eldönteni – nemhiába mintázták Tusványost Gombaszögről, leginkább talán a tusnádfürdői július végi összejövetelhez hasonlít a felépítése, csak kicsiben: az idei rekordévben kétezren tették tiszteletüket állandó táborozóként, az alkalmi résztvevők pedig sokkal többen voltak. Mondhatnánk, családias a hangulat, ha a régi gombaszögesek nem panaszkodnának rá, hogy kinőtte magát a tábor. A két rendezvény abban is hasonlít, hogy egyik sem ott van, ahol eredetileg indult: Tusványos ugyebár Bálványosfürdőről költözött át Tusnádfürdőre, Gombaszög pedig – mily meglepetés! – Gombaszögről Krasznahorkaváraljára. Igen, a két éve leégett vár alá, amelynek felújítását így szoros emberfogásban követhetik nyomon a táborozók. A kortárs Gombaszög története 2008-ig nyúlik vissza, ám magát a tábort 1928 óta rendezik meg …” Szilvay Gergely (mno) Ki kit szeret s kit nem Heti 3 sorozatunkban ezután a Vélemény rovat állandó szerzői mellett egy meghívottat is felkérünk kommentárra. Szándékunk szerint később politikusainknak is teret adunk észrevételeik közlésére. (A szerkesztő) - 1. Milyen következményei lehetnek Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank kormányzója nyilatkozatának az adótörvényre, illetve a Iohannis-Ponta konfliktusra nézve? 2. Hozott-e újat Orbán Viktor tusványosi beszéde? Milyen reagálásokra lehet számítani? 3. Az amerikai külügyminisztérium a kongresszus elé terjesztette az Irán atomprogramjáról szóló nemzetközi megállapodást. Ennek életbe lépése nyomán változhatnak-e Washington és a NATO kelet-európai rakétavédelmi tervei, tekintve, hogy az eredeti indoklás szerint az elfogórakéták romániai (és lengyelországi) telepítése egy „esetleges iráni fenyegetés" ellen irányul? … ( http://www.maszol.ro/ ) Geoblokk „Magyarország miniszterelnökének szombati, tusnádfürdői előadását követően, a leírt és megválogatott kérdések sorában az egyik résztvevő arra kérte a magyar miniszterelnököt, álljon az élére egy olyan kezdeményező csoportnak, amely eléri, hogy Erdélyben is nézhető legyen az új, M4-es sportcsatorna. „Fontosnak tartom az ügyet. Semjén Zsolt azonnal intézkedjék! Ilyen egyszerű a kormányzás.” – válaszolta nagy derültség közepette Orbán Viktor. Semjén Zsoltnak azonban nem lesz könnyű dolga. A jelenlegi műszaki, piacgazdasági és jogi elveken működő digitális médiavilág ugyanis sokkal bonyolultabb, mint például az újrahonosítás megkönnyítése és a kettős állampolgárság bevezetése a külhoni magyaroknak. Egyetlen magyarországi parlamenti törvénnyel és néhány rendelettel ugyanis ez nem szabályozható. Amikor a magyarországi közszolgálati média csoportosította műsorait és átállt az úgynevezett tematikus csatornákra, akkor a huszonegyedik század médiafogyasztási trendjeit követte. (Még akkor is, ha a magyarországi ellenzék mindezt nem véletlenül a közszolgálati média kormányközpontú irányításával és ellenőrzésével magyarázza.). A világhálóval és a mobileszközök megjelenésével folytatott versenyben ugyanis a tévécsatornák és a rádióműsorok egyrészt egyre inkább szakosodnak, másrészt pedig az önálló közvetítések (broadcast) mellett az internetes tévézés és rádiózás egyre nagyobb teret hódít. Mindez a tartalomgyártásra és közvetítések műszaki hátterére is vonatkozik. A tartalmak viszont szorosan kapcsolódnak szerzői jogokhoz, a műszaki háttér pedig egész sor olyan összeillesztési (kompabilitási) kérdéshez, amelyek lehetővé teszik, hogy adott méretű, adott jelátvitelű kommunikációs csatornákon az adott minőségben elkészített képek és hangok ugyanúgy érkezzenek a különböző vevőeszközökre.Az úgynevezett digitális átállás lehetővé teszi a minőségjavulást és a választékbővítést, azonban sem a tartalomkészítés, sem a továbbküldés elvi vonatkozásain nem változtat, amit csak bonyolít a médiavállalkozások tulajdonosi hátterének és fogyasztói rétegeinek nemzeti jellege vagy éppen nemzetközisége…” Székedi Ferenc ( http://www.maszol.ro/ )
