Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. július - Civitas Europica Centralis
2015-07-23
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚLIUS 23. 16 gondolja, hogy ily módon nem lehet távol tartani senkit, aki a háború ellen menekül és az életéért fut. És ha Magyarország határzárat épít, akkor alagutat fognak ásni. És ha a magyarok lezárják az alagutat, akkor majd más utat találnak, amely talán veszélyesebb lesz és az embercsempészek csak még több pénzt zsebelnek be. De a kétségbeesett emberek akkor is tovább fognak jutni. Az UNHCR megbízottja azzal sem ért egyet, hogy Európára példátlan menekültnyomás nehezedne. Hiszen pl. a 4 millió szír menekült közül 1,7 millió Törökországban, 1,1 millió Libanonban, 700 ezer pedig Jordániában él. A földrészre mindössze 287 ezer jut. Ha megvan a politikai akarat, akkor ez nem gond. Magyarországon azonban éppen a politikai szándék nincs meg, hogy ezt belássák. Kovács Zoltán szóvivő úgy ítéli meg, hogy Nyugat-Európa sem akarja ezt a migrációt … ( http://www.klubradio.hu/ ) Luxus nélkül „Szenczy Sándor lelkész, a Baptista Szeretetszolgálat vezetője és arca a minap azt mondta, hogy a hozzánk érkezők nagy része nem is szorul segítségre. Elektronikus kütyükkel és pénzzel jól ellátott fiatalokat észlelt, akik embercsempész-szervezetek révén tartanak úti céljuk felé. Szenczy sokat tesz az elesettekért. A szavát meg kell hallgatni. Más segítők, szintén odaadó emberek, viszont azt mondják: a lelkész téved. A magyar határon átvergődő családok elesettek, kétségbeesettek, a legkevésbé sem luxusutazók. Kiéhezett, agyongyötört emberek, akik a magyar „ellátórendszerben” további megalázásokat szenvednek el …” Miklós Gábor (nsz) Csiki-csuki „Döbbenetes az a hideg magabiztosság, ahogyan a magyar kormány kezeli a menekültáradatot.Hátborzongató volt, ahogy a Parlament Gobelintermében Lázár János a pengésdrót kerítés építéséről adott keddi tájékoztatón elmondta: a menekültek azért gazdasági bevándorlók, mert 1. embercsempészek hozzák őket 2. Görögországban kellene regisztráltatniuk magukat. A miniszter fő érve a vasfüggöny mellett az volt, hogy a szerb rendőrök közreműködnek a sokaság átjuttatásában, Belgrádban szervezik a buszokat, és a magyar határtól hat-hét kilométerre teszik ki a bolyongókat azzal, hogy sétáljanak át Magyarországra. Lázárban föl sem merült, hogy a szerbek egyszerűen csak másként kezelik a menekülteket, mint a drótkerítéses magyarok…” Rab László (nsz) Az alázatkényszer satuja A felvidéki magyar közösség kisebbségi Stockholmszindrómában él - jelentette ki Öry Péter, a Magyar Közösség Pártjának önkormányzati alelnöke. Ezt az idei Martosi Szabadegyetem vitafórumán mondta. Azaz: kiszolgáltatott helyzetben fogva tartói kegyét keresi. Ebből a helyzetből a közösségnek saját megmaradása érdekében ki kell lépnie. A fiatal politikussal beszélgetett a Présház Hírportál. „A Stockholmszindróma kezelésének az esélye egy egész közösség (vagy nagyobb tömeg) esetében sokkal kétségesebb, mint egyetlen személy esetében lenne. A felvidéki magyarság életében számos történelmi ok miatt egyre nehezebben érvényesíthető. Köztudomású, hogy az anyaországtól elszakított magyar nemzetrészek közül talán éppen a felvidékit érte a legtöbb atrocitás. A gyalázatos trianoni diktátum után elmenekült vagy elüldözésre került az értelmiség nagy része, gazdaságilag is rendkívüli mértékben meggyengült a közösség: lásd a csehszlovák földreformokat. A hiányzó értelmiséget a múlt század húszas éveiben a magyar tanácsköztársaság emigránsai pótolták …” ( http://www.felvidek.ma/ ) Új autonómia? „Szomorú, hogy egy véres polgárháború és nemzetközi nyomás volt szükséges ahhoz, hogy Kijev belássa: azzal senkinek sem tesz jót, ha azzal söpri le az asztalról az önrendelkezési igényeket, hogy azokat kizárólag az ország területi egységét megbontani akaró külső erők sugallják. Emlékezetes: a szakadárok fellépésére – és Moszkva beavatkozására – az szolgáltatta az ürügyet, hogy Viktor Janukovics uralmának megdöntése után a »demokratikus«, »európai szemléletű« új ukrán törvényhozás ostoba módon visszavonta a kisebbségi nyelvek regionális használatát lehetővé tevő jogszabályt. Ha most Kijev belátó
