Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 4. 22 partiumiakat, hogy használják szimbólumaikat. A Partium zászlaját jelképesen Izsák Balázs SZNT-elnök tűzte ki a teremben, a székely zászlót pedig Szilágyi Ferenc, a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elnöke. Az EMNT és az SZNT vezetői egységes fellépés szükségességét hangsúlyozták az együttes közgyűlésen. Tőkés László, az EMNT elnöke arra emlékeztetett, hogy a két szervezett együtt indult 2003-ban, és évtizedes megosztottság után jutott el újra az összefogáshoz. Úgy vélte, ma az EMNT és az SZNT jeleníti meg hitelesen azokat az autonómiatörekvéseket, amelyeket 1992-ben az RMDSZ fogalmazott meg, de amelytől az RMDSZ azóta eltávolodott. Izsák Balázs SZNT-elnök arra biztatta a két közgyűlés tagjait, hogy fogadják meg: nem fogják megengedni a román államnak, hogy a Székelyföldet olyan közigazgatási egységbe kényszerítse, ahol a magyarok aránya alig 30 százalék. Több felszólaló is jelképesnek tartotta, hogy a két szervezet a nemzeti összetartozás napja előestéjén tartja együttes ülését. Az ülést levélben köszöntő Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának az elnöke úgy vélte, hogy az EMNT és az SZNT az egész Kárpát-medencei magyarság számára mutat példát összefogásból. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke köszöntésében úgy vélekedett, az autonómia képviselőit összegyűjtő két szervezetet az értékek és a jövőbe vetett hitük tartja össze, nem pedig a Bukarestben megszerezhető zsákmány. v v i i s s s s z z a a Potápi: segíteni kell a határon túli magyarság gazdasági felzárkózását Csátalja, 2015. június 3., szerda (MTI) - Meg kell erősítenünk a határon túli magyar közösségeket, segíteni kell a határon túli magyar vállalkozásokat – mondta Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szerdán Csátalján, a trianoni békediktátum 95. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. Ha ezt a munkát a következő években el tudjuk végezni, akkor beszélhetünk arról, hogy újra meg tudtunk kapaszkodni itt a Kárpát-medencében – hangsúlyozta az államtitkár. Potápi Árpád szavai szerint, ha a munkát elvégezték, „akkor beszélhetünk arról, hogy a jeles és dicső múltunk mellett van jelenünk és van előremutató jövőnk”. Leszögezte, hogy ehhez a közösségerősítő munkához szükség van a nemzeti összetartozás napjára is. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár úgy fogalmazott: a haza nemcsak a mostani határokon belüli Magyarországot jelenti, hanem a világ különböző pontjain élő magyar embereket, magyar közösségeket is. Bayer Zsolt író, publicista beszédében kiemelte: ha csak „múltunkban és sebeinkben vájkáló emléknapként” tartjuk meg június 4-ét, akkor csak annyi értelme van, hogy az emlékezet megmarad. A hosszú 20. századból vannak olyan történelmi példák előttünk, amelyekre támaszkodni lehet, amelyekből meríteni lehet, amelyek azt üzenhetik június 4-én is, hogy "Trianon ide vagy oda, de csodát tudunk tenni” – fogalmazott. Emlékeztetett arra, hogy a vesztett szabadságharc és a Bach-korszak utáni kiegyezést követően ez a nemzet képes volt igazi csodát tenni, évszázadok lemaradását két és fél évtized alatt bepótolni. Majd a vesztes világháború és a trianoni iszonyat után másodszor is képes voltunk a csodára a bethleni konszolidációval a klebelsbergi iskolarendszerrel – mondta. Bayer Zsolt úgy fogalmazott: elveszett az ország kétharmada és a nemzet kétharmada, és ha ennek ellenére gyakorlatilag közép-európai nagyhatalommá tettük ezt az országot, akkor nem igaz, hogy most nem vagyunk képesek harmadszor is csodát tenni. Samu István, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja hangsúlyozta, hogy minden nehézség ellenére „jó magyarnak lenni”, és arra kért minden magyart, hogy „építsünk együtt egy közös jövőt”. Péter Csaba, az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt elnöke a kárpátaljai magyarok köszönetét tolmácsolta azért a segítségért, amelyet az anyaország lakói nyújtottak a háborúval sújtott országban élőknek. Bíró Zsolt, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke hangsúlyozta, hogy minden „asszimilációs kényszer” ellenére a magyarok többsége szülőföldjén marad. Kiemelte: az Orbán-kormány tevékenységének köszönhetően „ma már csak közös magyar ügyek vannak" és "minden magyar felelős minden magyarért”. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szólt arról, hogy a kommunista rezsim a „nemzet immunrendszerét” gyengítette le. „Mi azonban nemzetben, családban és keresztényi gyökerekben gondolkodunk” – szögezte le. A nemzeti összetartozás napja alkalmából rendezett ünnepséget a szerb határ menti község parkjában 2005-ben felállított emlékmű előtt rendezték meg. Az ünnepségen és a koszorúzáson képviseltette magát az orosz nagykövetség is. Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: "a több
