Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-04
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 4. 16 igaz. A Fidesz megszületésekor vallott elveit ugyan megváltoztatta, de az elvek tartalmától független magatartásmódja, politikai módszerei kezdettől fogva azonosak maradtak. Márpedig az elvek és az eszmék értelme a visszájára fordul, ha gátlástalanul, fanatikus erőszakossággal képviselik azokat. A legszebb, a legigazabb elveket is sokszor tették már tönkre a történelem folyamán az arra méltatlan „hithirdetők”. A kíméletlen módszerek az önmagában értékes eszmeiség tartalmát is meghamisították …” Giczy György (Nszv) Dr. Raffay Ernő: nekünk nem jogokat akarnak adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket! Az 1920. június 4-i diktátum évfordulója apropóján tettünk fel kérdéseket dr. Raffay Ernő budapesti történésznek, akinek Trianon előzményei és annak következményei az egyik kutatási területe. A jeles tudós sokszor okozott fejtörést megállapításaival az ún. „baráti szomszédos országok” történészeinek, politikusainak a témában, hiszen – amint látjuk – a történelmet lehet utólag megképzelni és megírni, ám a tények kegyetlenek – nem olyan tapintatosak, mint mondjuk az 1990 utáni alapszerződések (Székely Hírmondó) Ady-kör 25, avagy a költő rojtos köpenye Huszonöt évvel ezelőtt szétszéledt a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör, amely az 1950-es évektől kezdve hiánypótló szerepet töltött be a város magyar kulturális életében. Az Erdélyi Riport elkísérte rövid emléktúrájukon az egykori tagokat. Tasnádi-Sáhy Péter videóriportja (Erdélyi Riport) Alkotmánysértés Szlovákiában „Alkotmánysértő az, amit az alkotmánybíróság annak nyilvánít. Ugyanez megfordítva: amit a taláros testület nem ítél alkotmányellenesnek, az nem alkotmányellenes. Ez a buggyantnak tűnő okoskodás nem a megzavarodás első jele - legalábbis (szeretném hinni) nem e sorok szerzőjéé. Ez itt kérem a szlovák kormány hivatalos, végtelenül cinikus, ámde rendkívül hatékony receptje az alkotmányos aggályokat felvető kérdések levéltárba küldésére. Amit jól láthattunk a felvidéki magyar állampolgárok ügye kapcsán - midőn a kassai alkotmánybíróság döntésképtelenség miatt nem ítélkezett egy alapvető alkotmányos kérdésről - az most ismét lejátszódik a Denník N c. szlovák napilap kormányzat általi bojkottja kapcsán …” Szűcs Dániel (Felvidék.ma) Az összefogás nemzete „Az erdélyi magyarság autonómiatörekvései két legőszintébbnek tűnő támogatójának összefogása egyértelműsíti: a mozgalom nem akar lemaradni a kisebbségi ügyekben egyre érzékelhetőbb módon átalakuló európai társadalmaktól. A katalán, baszk, skót és más kisebbségi mozgalmak felerősödése ugyanis olyan hátszelet látszik biztosítani, amelynek áldásos hatásairól hiba lenne lemondani. Időben, hiszen kilencvenöt évvel Trianon után a kisebbségekkel leginkább »megvert« országok még egy végső offenzívát látszanak indítani a kisebbségek ellen a nyomasztó kérdés végső, de legalábbis viszszafordíthatatlan benyomást keltő megoldására. A különböző nyelv- és állampolgársági törvények, az oktatási területeken tapasztalható művi akadályállítások, a szimbólumhasználati jogok formai eszközök révén való korlátozása mind-mind erre látszanak utalni …” Csinta Samu (Krónika) Kézikönyv gyöngyhalászoknak „A kisebbségi csoport kiszolgáltatott helyzetben van, és védekezni próbál a másik folyamatos offenzívája, terjeszkedése ellen. A kőhalmi példa bizonyítja, meg lehet fordítani az erőviszonyokat. Bálint Emese kutatása szerint a többségi és kisebbségi nyelvi közösség különbségeit »a kétnyelvűség típusában, a nyelvhasználat mindennapi gyakorlatában, illetve az eltérő intézményes háttér meglétében kell keresnünk«. Aminek ennél is meghatározóbb szerepe lehet: a környezet többségi nyelvének, kultúrájának rendszerint magasabb a státusa, a presztízse. Ebből következik aztán az, hogy a kisebbségi csoport kiszolgáltatott helyzetben van, és védekezni próbál a másik folyamatos offenzívája, terjeszkedése ellen. A kőhalmi példa bizonyítja, meg lehet fordítani az erőviszonyokat. A konszolidálódó iskolahálózat meghatározta a vidék életét, növelte a magyarok presztízsét a
