Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 22. 13 érdeke. Ám ugyanez volt öt, tíz vagy éppen tizenöt éve is, ám rendre hiába. Az itteni magyar pártok vezetői, hol az egyiké, hol a másiké, mindig elnapolták a közösködést. Aki jobb pozícióban volt, annak nem fűződött érdeke hozzá. Emiatt aztán nagyon sok becsületes kárpátaljai magyar ember kiábrándult belőlük, s nem érdekli őket már sem egyik, sem másik. Ma azonban más a helyzet. A korábbi sérelmeket illik félretenni, mert bizony ég az a bizonyos ház. Alánk gyújtottak rendesen. Ha a közelgő őszi helyhatósági választásokon a magyar képviselők kiszorulnak a megyei önkormányzatból, a városi és járási közgyűlésekből, bizony mindannyian bennéghetünk. UMDSZ-estől, KMKSZ-estől. S akkor már késő lesz a felelősöket keresni …” Nemes István (karpathir.com) Juhász Sándor és a történelmi pillanat (Válasz a Magyar Napló „Történelmi pillanathoz értünk” cikkére) „Juhász elnök úrnak rövid az emlékezete, hiányosak a jogi ismeretei és álságos a hozzáállása. Sorjában: „Történelmi pillanat” az országos koordináció közös megalakítására négy évvel ezelőtt volt, amikor a MESZ hat megyei képviselettel rendelkezett, és a HMDK, Zágrábbal együtt, szintén hattal. Az elmúlt négy év alatt a HMDK és a zágrábiak minden kísérlete ellenére a koordináció mégsem alakulhatott meg. A másik fél - az idevonatkozó törvények ismerete hiányában, illetve önteltségében - azt hitte, hogy az általuk, a másik hat kihagyásával létrehozott koordináció a szükséges taglétszám hiányában is jogszerű lesz. Hát nem így történt …” Jakab Sándor (ÚMKÚ) A nyitottság védelmében „A migránsokkal kapcsolatban hirtelen kialakult, de annál intenzívebb társadalmi vita egyvalamire biztosan jó – annak végeredményétől és a konkrét szakpolitikai kérdés megoldásától függetlenül. Megmutatja nekünk, mennyire kiüresedtek azok az alapok, amelyekre az európai projekt épült. Az első ilyen alapérték – és erről már többször írtam itt is – a szolidaritás, amely egyébként mind a vallásos (keresztény– zsidó), mind a szekuláris európai hagyományok sajátja. Nagyon kevés olyan őshonos gondolati irány van a kontinensen, amely elutasítja a szolidaritás elvét, és azok az ideológiai szintézisek, amelyek dominánsak Európa nyugati részén, éppen hogy a szolidaritás köré húzzák fel a többi ideológiai elemet. Gondoljunk csak a német CDU keresztény-szocializmusára, amely egyszerre morálisan konzervatív, de társadalmilag szolidáris is. Ma azonban ez az érték minden korábbinál jobban megkérdőjeleződik a határainkon kívül (Ukrajna) és belül is (migránsok). Az európai projekt másik alaptézise a szabad áramlás a tagországok között, legyen szó emberekről, tőkéről, de akár ötletekről is. A határok eltörlése az európai egyesülés egyik legkézzelfoghatóbb eredménye, sokunk számára éppen ez az EU erejének szimbóluma. Az, ami ma az olasz belső határokon zajlik, azaz, hogy a migráció által leginkább sújtott ország északi szomszédai elkezdték lezárni a határokat, hogy feltartóztassák a menekülteket, nagyon veszélyes precedens. De a most bejelentett magyar–szerb fal, az EU külső határán, az európai civilizáció kellős közepén, szintén ellene megy azoknak a tendenciáknak, amelyekben sokan annyira bíztunk, azaz Európa fokozatos, de megállíthatatlan integrációjának …” Ravasz Ábel (Új Szó) Menekült, oltalmazott, befogadott „Milliók indultak útnak Európa felé a szegény vagy háború sújtotta területekről. Stratégiai döntés kell arról, hogy mit vállalhat fel a 28 tagállam, de sok a félreértés és az olyan részlet, amelyekről ritkán esik szó. Komoly morális dilemmában van néhány EU-tagállam. Mivel a menekültkérelmek elbírálása (hogy valóban menekültről vane szó), teljes egészében nemzeti hatáskör, így nagyon eltérő gyakorlatok alakultak ki. Vannak olyan országok, amelyek eddig is sok bevándorlót, menekültet engedtek be. Például Svédország. Ám a Husby-zavargások és a svéd radikális párt erősödése óta érezhető a növekvő társadalmi feszültség még e békés skandináv államban is. Ha Franciaországot nézzük, az ország régóta nagyon keményvonalas a menekültkérelmeket illetően. 2013-ban, tehát a nagy hullám
