Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-20
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 22. 4 megyei állandó bizottság, mind Kelemen Hunor országos pártelnök akaratával. Az egyik szatmárnémeti alpolgármesteri szék – Marcela Papici kórházigazgatói kinevezését, és ezt követő lemondását követően – megüresedett, a tisztséget pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberális Reform Párt (PLR) megyei elnöke felajánlotta az RMDSZ-nek. Több napig tartó latolgatást követően azonban a szövetség helyi szervezete úgy döntött, nem él a felkínált lehetőséggel (Krónika) Túlélők meséltek a holokausztról Kolozsváron Nem azért mesélnek, hogy sajnálják őket a történtekért, hanem azért, mert az általuk átélt szörnyűségek megismétlődhetnek – hívták fel a figyelmet holokauszttúlélők a számukra szervezett kolozsvári beszélgetésen. „Meghatározó, hogy ezek a megfogalmazhatatlan szörnyűségek ne menjenek feledésbe, egyetlen nemzetnek sem teljes az önismerete, ha nem ismeri saját múltját” – indokolta Mile Lajos kolozsvári főkonzul (képünkön) a beszélgetés megszervezését. Hozzáfűzte: amit a korabeli magyar adminisztráció művelt, az erkölcsileg silány volt. A főkonzulátuson tartott esemény iránt korosztálytól függetlenül rendkívüli volt az érdeklődés, nem is jutott mindenkinek ülőhely. A beszélgetést moderáló Gidó Attila, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet munkatársa felidézte a korszak történéseit, rámutatva: Kolozsváron 18 ezer zsidót zártak gettóba, 1944. május. 25-én indult az első vonat Auschwitzba. Erdélyben 1941-ben még 100 ezer zsidó volt, 1945–46-ban 30–35 ezren maradtak. A holokauszttúlélők közül elsőként Nussbaum László szólalt meg, rámutatva: a visszaemlékezések legfontosabb része, hogy szubjektívek, mindenki másképp látja a történteket, noha mindenki számára ugyanaz történt. Leszögezte: amit elmond, nem azért mondja, hogy sajnálják. „Semmi értelme nem volna róla beszélni, ha nem ismétlődhetne meg. De megismétlődhet!” – magyarázta. Mint mesélte, 15 éves volt, amikor Kolozsváron gettóba zárták. Ekkor már sejtették, hogy valami történni fog, de azt nem, hogy pontosan mi. Az emberek, akik az utcán bámulták őket, többnyire közömbösek voltak, de rosszindulatú is akadt. Ő az első „szállítmánnyal” érkezett Auschwitzba. Első nap apját, később 13 éves öccsét vesztette el. „Tíz-tizenkétezer embert gázosítottak el naponta, a gázkamrák folyamatosan működtek” – emlékezett (Krónika) Ösztöndíj nélkül is vonzza a szórványbelieket Udvarhely Megoszlik a székelyudvarhelyi iskolák igazgatóinak véleménye a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) által meghirdetett „gyöngyhalász-stratégiáról”. A Szász Jenő vezette magyarországi intézmény májusban több erdélyi szórványmegyében toborzott diákokat, ösztöndíjat ígérve számukra udvarhelyi iskolákban. Amint az intézményvezetők elmondták, az itteni középiskolák évről évre ösztöndíj nélkül is vonzó célpontot jelentenek a szórványbeli diákok számára. A Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégiumban évente több szórványból érkező diák is megkezdi tanulmányait, közöttük olyanok is vannak, akiknek magyar nyelvből vizsgázniuk kell, ugyanis szülőhelyükön már öt–nyolc osztályban sincs magyar nyelvű képzés, így román tagozaton végeznek (Krónika) Együttműködnek a romániai és magyarországi munkáltatók Partnerségi szerződést írt alá pénteken a magyarországi Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a Romániai Munkaadók Nemzeti Szövetségével (UNPR) – céljuk a két ország vállalkozásainak segítése (Krónika) Kiverte a biztosítékot Bukarestben az osztrák külügyminiszter Több román kormányzati tisztségviselő bírálta a hét végén Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter kezdeményezését, aki a külföldieknek juttatott szociális szolgáltatások - például a családi pótlék - uniós szintű reformját sürgette. Kurz a Kronen Zeitung múlt vasárnapi számában rámutatott: Ausztria 2013-ban már több mint 200 millió eurónyi családi pótlékot küldött más EU-tagállamokba,
