Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-19
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 19. 14 cáfolja, hogy Orbán a lakosság egyesítésének eszközéül folyamodik a nacionalizmushoz és nemzeti önazonossághoz, mert ebben a mondandóban nincs helyük a kisebbségeknek és bevándorlóknak. Továbbá a miniszterelnök időnként olyan hangon beszél a határon túli magyarokról, hogy az már erősen idézi Putyin nyelvezetét. Azon kívül a nemzeti szuverenitás kapcsán tapasztalható paranoia nem alkalmas az EU-ban a politizálás alapjaként. A bírálat szintén felrója a Dohnányi-féle dolgozatnak, hogy vészesen félreértelmezi a tusványosi beszédet, hiszen annak lényege az volt, hogy nacionalista alapokon utasította el a liberális demokráciát. A kormányfő nem sokkal később levette az álarcát és az államgépezetet ráuszította több vezető civil szervezetre. Majd az idén februárban Merkel jelenlétében megerősítette, hogy nem kér a liberális demokráciából. Dohnányi akkor is melléfog, amikor úgy állítja be, hogy Orbán az eurószkeptikus pártok ellenpólusa lenne, amikor nagyon is közéjük tartozik. Azon kívül irányvonala és módszerei miatt a Fidesz nem lehetne tagja Strasbourgban a kereszténydemokrata frakciónak. És az is hatalmas tévedés, miszerint bástya lenne a Jobbikkal szemben. Az egykori fiatal demokraták ugyanis egy sor kérdésben a szélsőjobb politikáját váltják valóra. Most pedig jobbról próbálják előzni a riválist, miután megingott a népszerűségük. Mindent egybevéve a Külpolitikai Társaság jelentése veszélyesen félreérti azokat a kihívásokat, amelyeket az Orbán-kabinet jelent Magyarország és az EU számára. A magyar politikus a legügyesebb és legsikeresebb azok közül a tekintélyelvű populisták közül, akik azt remélik, hogy meghódítják a hatalmat más uniós államokban. Egy szélesebb irányzat megnyilvánulásaként ő jutott a legmesszebbre. De tanulni kell abból, hogy az unió képtelen befolyásolni a magyar fejleményeket, jóllehet azok egyértelműen ellentétesek a közös értékekkel … (Klubrádió) „ A kerítés illik Orbán Viktor brutális politikájához” „Az embertelenség kerítésének is nevezik a nemzetközi sajtóban a magyar–szerb határra tervezett négy méter magas és 175 kilométer hosszú fizikai határzárat, amely „illik Orbán Viktor brutális politikájához”. Több külföldi lap szerint az Orbán-kormány ötlete hidegháborús emlékeket idéz, és nem oldja meg a problémát. „Alekszandar Vucsics szerb miniszterelnököt sokkolta a 175 kilométer hosszú kerítés ötlete” – emeli ki a BBC a Magyarországról szóló cikkében. A brit médium idézi Nils Muiznieks, az Európai Bizottság emberi jogi biztosának Twitter-bejegyzését , melyben azt írja, a kerítésötlet meggondolatlan. A biztos szerint inkább a menedékjog megadására kellene koncentrálni, nem pedig annak akadályozására. „Hungary’s plan to build a fence to stop migrants is ill-advised. Focus should be on ensuring access to asylum, not impeding it — Nils Muiznieks (@CommissionerHR) 2015. június 18. A BBC-hez hasonlóan a Guardian is beszámolt a magyar kormány szerdai döntéséről. A brit lap a kerítés, és a szerb miniszterelnök véleménye mellett az Orbán-kormány bevándorlásellenes plakátkampányáról is beszámol … (Nsz) Hergelnek „Mindenki tudja, hogy az avarok, gepidák romlását az okozta, hogy a vesztes csatákkal elbukták a humorérzéküket is. Anélkül pedig egyetlen nép sem tud megújulni. Ha a magyarok is csak siránkoztak volna az augsburgi csatavesztés után, akkor ma nem lennének. Humorral és öniróniával legyőzhetők a vereségek, katasztrófák okozta keservek. Ez az optimista bekezdés azért szakadt ki belőlem, mert látom az ún. Felcsút-projektet, amelyet az interneten a Kétfarkú Kutya Párt és a Vastagbőr blog tett közzé, majd rak ki az utcáinkra hamarosan. És nézem a polgári engedetlenség nevében viccesre átírt gyűlöletposztereket is. Nem citálom itt a szövegeket, hiszen bárki utánuk nézhet. A másik Magyarországot képviselik. Ennek a másik országfélnek az a legfontosabb tulajdonsága, hogy nem a politika képzelt világában, hanem a valóságban létezik. Az utóbbi évtizedekben ugyanis a hajdani legvidámabb barakkból a szabad
