Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. június - Civitas Europica Centralis
2015-06-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica C entralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. JÚNIUS 9. 12 környezetére, utazásra, nyaralásra: „Csak a legszükségesebb legyen meg!” Fiataljaink vészesen kitolják házasulási és gyermekvállalási szándékukat, mert hát „mire alapítsak családot?” Mire várnak az érettségizőink, diplomásaink? Munkahelyekre, alkalmas jövőtervekre, de ha már nincs, akkor tovább kell tanulni vagy váltani/költözködni a tettrekészség minden erejével. Emberünk frusztrált, ideges, begubózik, magára csukja lakása ajtaját, és vár egy kerítésen belül, avagy arról vitatkozik valamely családtagjával, hogy hol lehet többet keresni és gürcölni, Németországban, Svájcban vagy Angliában? Nézzünk hát ki egy kicsit a kerítésen túlra! … Oktatásstatisztikánk megmutatja a tömeges külföldön tanulás jelenségét is. Becslésem szerint több százzal nőtt a külföldön tanuló magyar diákok száma (1,52 ezer között mozog). A Vajdasági Magyar Doktoranduszok és Kutatók Szervezetének konferenciáján 2011-ben végeztünk el egy fókuszcsoport vizsgálatot (Gábrity Molnár I. és Takács Z.), amelynek elemzésében megállapítjuk, hogy a vajdasági magyar tudósutánpótlás teljes rehabilitálása több okból szinte lehetetlen. Az értelmiségi emigráció folyamatos, főleg az EU és Magyarország által biztosított szakmai- és PhD képzések miatt. Azok, akik alkalmas tudományos vagy kutatói tevékenység után kutatva hazajönnének valós állás hiányában nem találják érvényesülésüket. Ezért nélkülözhetetlen a magyar érdekeltségű tudományos hálózatépítés (anyaországi intézmények segítségével) és a mentorálás. Tény, hogy a szakembereinknek kellenének azok az intézményi átalakulások, amelyek akár a hagyományos felsőoktatás belső megújulását is jelenthetik. Nincs időnk megvárni a szerb felsőoktatási tevékenységek átalakulását, mert a vajdasági magyarság elveszti az elit rétegeit. Ha a magyar tannyelvű felsőoktatás hálózatának fejlesztési terve egybeesik az érdekelt térségközpontok vezetőinek vidékfejlesztési törekvéseivel, akkor képzett és kutató közösséggé is válhatunk. A források még nem sorakoztak fel a fejemben, de nagy egyetemi központ helyett az én elképzelésemben kicsiny, de rugalmas szakirányokkal rendelkező elitintézmények vannak. Vonjuk egybe a régiófejlesztési terveket az oktatási és kutató központok szerepével. A jelenleginél átfogóbb, racionálisabb felsőoktatási hálózat továbbvitelében próbálkozzunk, amelyben együttműködik a vajdasági, az anyaországi, a szerbiai vagy más EU-s oktatási/kutató központ (szakember és hallgatói csere) . A vajdasági magyar akadémiai elit többsége belátja, hogy a tradicionális intézményi struktúráknak kimerültek a tartalékaik. Az eddigi tapasztalataink alapján, az irodalom, nyelvészet, neveléstudományok, jog és a gépészet területén, szakembereink főleg az anyaországi egyetemi központokkal ápolnak személyes kapcsolatokat. Kifejezetten gyenge a természettudományok és az orvostudományok képviselőinek a személyi kapcsolathálója a magyarországi, de a szerbiai egyetemeken és kutatóintézetekben is. A társadalom- és humántudományok területén az egyéni kapcsolatok inkább a Kárpát-medence, a Balkán és Kelet-Európa irányába mutatnak. A műszaki, természet- és egészségtudományok képviselői Nyugat-Európa, Japán, Ausztrália, Amerika, Anglia irányában rendelkeznek személyi (kevésbé intézményes) kapcsolatokkal. A kapcsolatok tartalma kimeríti a kutatási projektumokban való részvételt, konferenciaszerepléseket, publikálást.” Gábrity Molnár Irén (Magyar Szó) Vélemény, publicisztika, interjú, blog 2 Magyarország bevándorlók nélkül „Milyen lenne Magyarország bevándorlók nélkül? Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi lenne, ha azokat, akik bevándorlók, vagy bevándorló 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját
