Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-05
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 5. 19 Markó Béla: Romániában országos tendencia a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása Baranyi László, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2015. május 4., hétfő (MTI) - Országos tendencia Romániában a magyarság megszerzett jogainak visszaszorítása, de a román társadalomnak és a világnak is tudnia kell, hogy az 1,3 milliós közösséget nem lehet elhallgatatni, jogaitól ismét megfosztani - hangoztatta Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RDMSZ) szenátusi frakcióvezetője. A politikus, aki csaknem két évtizedig vezette az RMDSZ-t, az idén 200 éves bukaresti magyar oktatásnak szentelt ünnepségsorozat, a 13. Bukaresti Magyar Napok nyitórendezvényén beszélt hétfőn az anyanyelvű oktatás identitásmegőrző szerepéről. Kifejtette: az európai szemlélet és az amerikai is most "meglehetősen ostoba" az etnikai közösségek kérdésében, hiszen olyan körülmények között nézik el Bukarestnek a magyarság jogainak visszaszorítására tett kísérleteit, amikor a világban számos intő jel figyelmezet arra, hova vezetnek a megoldatlan etnikai feszültségek. Markó Béla szerint a mostani román kormánynak nincs lehetősége ismét a nyílt állampolitika rangjára emelni a negyedszázada megbukott "nacionál-kommunista" Ceausescu rendszer homogenizáló - az etnikai és regionális identitások eltörlését célzó - politikáját, de egy rossz közigazgatási felosztással vagy a nyelvhasználati és oktatási törvények be nem tartásával sokat árthat a magyarságnak. A volt RMDSZ-elnök rámutatott: mivel a nemzeti identitás záloga az anyanyelvű oktatás, az elmúlt negyed évszázad erdélyi érdekvédelmi politikájában a legfőbb prioritásnak számított a diktatúra által szétvert magyar oktatási hálózat helyreállítása. Mire azonban sikerült elérni, hogy a kerettörvény minden területen lehetővé tegye az anyanyelvű oktatást és garantálja az intézményi önállóságot, az erdélyi magyarság azzal szembesült, hogy az oktatási törvényt vagy az anyanyelv-használati jogszabályt nem tudja érvényesíteni, mert betartásukat sem a kormány, sem a bíróság nem kéri számon - mutatott rá a szónok. Kétszáz évvel ezelőtt Sükei Imre református lelkész alapította az első magyar iskolát Bukarestben. Az Ady Endre nevét viselő mai önálló magyar bukaresti középiskolában 300 gyermek tanul, kétharmaduk (románmagyar) vegyes házasságból származik - mondta az MTI-nek Bencze Mihály iskolaigazgató. Az egyhetes rendezvénysorozatot szervező bukaresti Petőfi Sándor Kulturális Egyesület elnöke, Buday Richárd elmondta: a román főváros lakossága mintegy tíz százalékának vannak ma magyar felmenői, de a XX. század elején még több tízezer fősre tehető bukaresti magyar közösséget többször is kisemmizték, és a legutóbbi népszámláláson alig több mint háromezren vallották magukat magyarnak. v v i i s s s s z z a a Kisebbségi kérdésekről tárgyalt Trócsányi László Pásztor Istvánnal Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Újvidék, 2015. május 4., hétfő (MTI) – Kisebbségi kérdésekről és a kisebbségi nemzeti tanácsok kérdéséről tárgyalt hétfőn Újvidéken Trócsányi László igazságügy-miniszter Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági tartományi képviselőház elnökével. A találkozót követő sajtótájékoztatón Trócsányi László kiemelte, hogy a Szerbiában működő nemzeti tanácsok közül a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a legerősebb, hiszen ez képviseli az országban élő legnagyobb számú kisebbséget, a negyedmilliós magyarságot. "Szót váltottunk arról, mennyire fontos, hogy egység alakuljon ki a VMSZ-en belül, egység legyen a Magyar Nemzeti Tanácsban, mert egy kisebbség csak akkor tud eredményt elérni, ha egység van, mert egységben az erő" - szögezte le a tárcavezető. "Itt minden alap megvan erre" - tette hozzá. Pásztor István elmondta, hogy a vajdasági magyar közösség gazdasági és szociális kérdései is szóba kerültek, illetve tárgyaltak Szerbia európai uniós tárgyalási folyamatáról. Kiemelte, hogy a tárgyalási fejezetek közül az igazságüggyel és a kisebbségi jogokkal foglalkozó fejezetek a tárgyalások elejétől a végéig nyitva lesznek, ezért ezek „örökzöld témák” lesznek a csatlakozásig. A tárgyaláson kiemelt hangsúlyt fektettek a vajdasági magyarság oktatására, illetve a részarányos foglalkoztatás kérdésére, azaz arra, hogy a különböző kisebbségeket a részarányuknak megfelelő mértékben alkalmazzák a
