Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis

2015-05-05

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. MÁJUS

5. 16 korrupcióellenes ügyészség (DNA) tevékenységére. Nem volt példa a rendszerváltozás óta arra,

hogy olyan nagyfokú bizalom övezzen egy intézményt a társadalom részéről, mint amilyennek most örvend a DNA. A rendszerváltozás óta az állami intézmények felbomlásának és tekintélyük

megrendülésének lehettünk szemtanúi. Ez a folyamat főként a 2000-es évek után erősödött fel, s

ezzel a folyamattal párhuzamosan erősödött a társadalomban az erőskezű vezető, esetleg egy diktátor iránti vágy. A Nicolae Ceauşescu iránti nosztalgia a fénykorát élte és talán még most

is éli, miközben egyre több intézmény képtelen volt ellátni a törvények tiszteletben tartásának

parancsát. Tekintélyük olyannyira megrendült, hogy a törvénytisztelet alkuk, pénzügyi

tranzakciók tárgya lett. Akinek pénze volt, könnyűszerrel vásárolt magának hivatalnokot,

befolyást, és elérte, hogy az ő akarata érvényesüljön még akkor is, ha az törvénybe ütközött …” 



Borbély Tamás (Szabadság) C

C

i

i

k

k

k

k

e

e

k

k  Külhoni magyar tudósokat ismertek el Budapest, 2015. május 4., hétfő (MTI) - Biológusok, történészek, vegyészek mellett nyelvész és orvoskutató

díjazottja is van 2015-ben a külhoni magyar tudósok elismerésére szolgáló Arany János-díjnak és -éremnek. A kitüntetéseket Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke adta át hétfőn az intézmény

186. közgyűlésén tartott külső tagok fórumán. Lovász László rövid köszöntőjében arról beszélt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia számára nagyon

fontos a Kárpát-medencével és a világgal való kapcsolattartás. Ebben óriási szerepet játszanak a külhoni magyar

tudósok. Kocsis Károly, az MTA levelező tagja, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnöke kiemelte,

hogy az 1996-ban létrehozott testület a határon túli magyar tudományosság letéteményese az Akadémián. Mint kifejtette, számos ország akadémiája honosította meg a tiszteleti tagság intézményét, ám az MTA által a

rendszerváltozás után a határon túli magyar kutatók integrálása érdekében bevezetett külső tagság igazi hungarikum. Két világháború kényszerítette a határon túlra, vagy diaszpórába a magyar kutatókat. A külső tagsággal az

MTA a nemzeti tudományosság egyesítését tűzte célul, lehetővé tette, hogy az érintettek felvegyék a magyar

tudományos állampolgárságot. A köztestület külső tagjai száma folyamatosan bővül és jelenleg meghaladja az

1900 főt. Közülük 187 az akadémikus, a többi doktori fokozattal rendelkező külső köztestületi tag. Az Arany János Életműdíjat a közgyűlés délelőtti ünnepi ülésén vehette át Benkő Samu, a 18-19. századi

erdélyi művelődéstörténet neves kutatója. A Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság Arany János Kiemelkedő Tudományos Teljesítmény

Díjjal tüntette ki Szkála Károlyt, a Zágrábi Villamosmérnöki Egyetem, a Zágrábi Grafikai Egyetem és az Eszéki

Orvostudományi Egyetem oktatóját. Az optoelektronikával, lézertechnikával, holográfiával és

mikroelektronikával foglalkozó kutató nevéhez másfélszáz publikáció fűződik, emellett úttörő jelentőségű tankönyveket írt, programcsomagokat dolgozott ki. Arany János Fiatal Kutatói Díjban részesült Fenesi Annamária, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem

(BBTE) Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének adjunktusa. Az invazív fajok kutatója egyaránt foglalkozik

adatbázisok elemzésével, terepi és kísérletes vizsgálatokkal. 2010 óta tíz cikke jelent meg angol nyelvű folyóiratokban. Hét kutatót tüntettek ki Arany János-éremmel. Beregszászi Anikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar

Főiskola oktatója, a kárpátaljai magyar nyelvhasználat jellemzőivel, a magyar nyelvtervezés elméleti és gyakorlati

kihívásaival, a magyar mint anyanyelv oktatásának problémáival foglalkozik. Meghatározó szerepe volt abban,

hogy 2003-ban magyar nyelv és irodalom szakos tanárképzés indulhatott a beregszászi felsőoktatási

intézményben. Posztumusz tüntették ki Borbándi Gyulát (1919-2014), a Látóhatár, majd az Új Látóhatár folyóirat alapító

főszerkesztőjét, aki 1951-től 1984-ig pedig a Szabad Európa Rádió magyar osztályának helyettes igazgatója volt.