Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-29
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 29. 17 Bukarestben, s ezt a képviseletet jelenleg az RMDSZ tudja betölteni. Tagadhatatlan, hogy nagy a kiábrándulás a politikából, legalább akkora, mint az a két és fél évtizede kelt remény, hogy a politikum minden – közösségi és magánéleti – kérdést helyettünk és értünk megold. A kiábrándulást fokozza a negatívizmus, amely elárasztotta az erdélyi magyar sajtót, a közbeszédet: a múlt folyamatos siratása, a jövő szüntelen temetése. Ezért sem számíthat az RMDSZ nagyarányú magyar részvételre a jövő évi választásokon. Veszélybe kerülne a törvényhozási jelenlét. Ez azonban nem csupán az RMDSZ politikusai és aktivistái számára jelentene rosszat, hanem az erdélyi magyarságnak sem jelentene jót. Hogy sokat vagy keveset ért el az RMDSZ az elmúlt huszonöt évben a kisebbségvédelem terén, arról hosszasan lehetne vitatkozni. De az bizonyos, hogy a román nacionalisták – akiknek száma és hangja érezhetően nő – egyértelműen úgy vélik, túl sokat. És minden bizonnyal kéjjel nyirbálnák meg a már megszerzett jogokat. (Lásd Szlovákia!) Ezért is az eredményekhez számítható az, hogy az RMDSZ-nek sikerült meggyőznie a román bal- és jobboldalt arról, hogy egy másfél milliós közösségnek biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy mindig jelen legyen ott, ahol az őt is érintő fontos kérdéseket hozzák. És nem csak olyan súllyal, mint a néhány száz vagy néhány ezer tagot számláló albán vagy olasz kisebbség …” Ambrus Attila (Maszol.ro) Hivatali packázás „Nem elég, hogy az elmúlt egy évben gyakorlatilag életünk minden területén csupa negatív dolog borzolja idegeinket – infláció, háború, egekig emelt kommunális díjak, tovább erősödő korrupció, kilátástalan jövőkép stb. –, talán nem múlik el úgy hét, hogy az amúgy is az idegösszeroppanás szélén egyensúlyozó egyszerű átlagembert ne érje inzultus valamelyik hivatal részéről, ne akarja valaki átverni. Mintha szándékosan kísérleteznének rajtunk, vajon mennyi törvénytelenséget, értelmetlen, bugyuta bürokráciát, jogtalanságot viselünk még el. Tehetik szabadon, hisz rajtuk nem kéri számon senki az elkövetett hibákat, velük nem fizettet senki büntetést …” Magyar Tímea (KISZO) Bukarest újabb Koszovó-próbája „Felülvizsgálhatja Koszovó függetlenségére vonatkozó elutasító álláspontját Bukarest – idézik a hírügynökségek Victor Pontát, aki Albániában, egy regionális csúcstalálkozó alkalmával tette ezt a kijelentést. A miniszterelnök már korábban is utalt arra: Bukarest számára előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik a felzárkózás az uniós országok többségéhez ebben a kérdésben. Bár idehaza minden ilyen irányba tett puhatolózás óhatatlanul előhozta a Dnyeszter menti Köztársaság, a „radikalizálódó székelyek” típusú ellenérveket, úgy tűnik, most, 2015-ben a belpolitikai viszonyok valamennyivel kedvezőbbek az újragondolásra. A Koszovó-ellenes hangulat, amint azt többen is előre látták, lecsengett, a székelyek pedig semmivel sem lettek bátrabbak 2008 óta, lám, „Harkov” még mindig a helyén. (Bár azért biztos, ami biztos alapon, Bukarest vizsla szemekkel figyeli a térséget a székelyföldi helyzet esetleges fokozódását megelőzendő …) …” Székely Kriszta (Szabadság) Az ír út, vagy az orosz? „Pénteken az ír választók magabiztos többséggel, 62 százaléknyi igen szavazattal megszavazták az ország alkotmányának harmincnegyedik módosítását, amelynek értelmében Írországban a jövőben lehetővé válik az azonos neműek közötti házasság. Az eredmény annál meggyőzőbb, hogy az magas, 60 százalékos részvétel mellett született, és hogy az igenek egyetlen körzetet leszámítva mindenhol többségbe kerültek (abban az egyben pedig 48.5 százalék volt belőlük). Mindez annak ellenére, hogy Írország a lakói értékrendszerét tekintve aligha mondható túlzottan liberálisnak. Erősen katolikus, hagyománytisztelő országról van szó. Az „igen” szavazatok sikeréhez jelentős mértékben hozzájárult a botrányoktól sújtott katolikus egyház térvesztése, illetve egy sikeres mobilizációs kampány is, amely úgy a fiatal választókat mint a gazdasági takarékosság politikájának negativitásától megcsömörlött középosztályt az urnákhoz tudta hívni. A Vatikán természetesen nem örül, ellenállásuk az ír