Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis

2015-05-04

K

ISEBBSÉGI

S

AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC)  H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10..

  +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 

 2015. MÁJUS

4. 12 vidékfejlesztés elismert kutatója az MTA Regionális Kutatások Központjával

együttműködésben 1993-ban alapította meg a doktori iskolát. Ez idáig tizennégy székelyföldi

hallgató szerzett abszolutóriumot, értekezésüket heten védték meg (

http://www.mutf.ro/

) 

 Megjelent a Földgömb 2015 májusi száma

. A tartalomból: Pillantás az

égre: Francsics László–Sánta Gábor: Az omega centauri gömbhalmaz – emlék a világegyetem régmúltjából • Flóra és fauna: Jakab Gusztáv: Kamillafésülés • Ég és föld: Ladányi Tamás: Tavaszi bolygók • Úti tipp:

Ferenc Márton: Nagyvárosi évszakok kanadában • Irimiás Balázs: Nyolc vulkán árnyékában – meleg vízben • Bugya Brigitta: Grandiózus formák, nemzeti akarat itáliai köntösben – az MTA 150 éves épülete • LantaiCsont Gergely: kövem, kövem, mondd meg nékem!.. Drágakőkereskedelem kelet-afrikában • Morvai Szilárd: A pusztadoktor • Erdélyi

Eszkimó Péter: Palotázás – Bánffyhunyad egekbe szökő tetői • Kocsány

Kornél: Ayahuasca – amikor a növények tanítanak • Végvári Tamás: Kajakkal európa körül – bemelegítés: Budapest–Athén • Ambrus Balázs: Ambrym – békés emberek vad szigete V

V

é

é

l

l

e

e

m

m

é

é

n

n

y

y

,

, p

p

u

u

b

b

l

l

i

i

c

c

i

i

s

s

z

z

t

t

i

i

k

k

a

a

,

, i

i

n

n

t

t

e

e

r

r

j

j

ú

ú

,

, b

b

l

l

o

o

g

g

2

2 

 A nemzeti érdek mítosza és racionális valósága  A 2010 óta regnáló Orbán-kormányok

eszköztárában kül- és belpolitikai dimenzióban egyaránt kiemelt szerepet tölt be a nemzeti

érdekre való hivatkozás. Hegedűs Dániel

3 elemzésének célja annak bebizonyítása, hogy az

Orbán-kormányok által alkalmazott nemzeti érdek kategória, továbbá a hozzá kapcsolódó

politikai kommunikációs és diszkurzív stratégiák alapvetően hibásak, aminek következtében a

nekik tulajdonított legitimációs és mobilizációs funkciókat is egyre kevésbé képesek betölteni.

Mindez pedig – számos egyedi hibás szakpolitikai döntés és szerencsétlen külpolitikai

kommunikációs lépés mellett – kiemelt mértékben járult hozzá azon helyzet kialakulásához,

melyben teljes mértékben felbomlani látszik a magyar külpolitika alapvető kérdéseit övező, nem csak politikai, de társadalmi közmegegyezés  „…A nemzetközi kapcsolatok elméletének

szakirodalmán belül szinte teljes konszenzus uralkodik arról, hogy a nemzeti érdek fogalma

olyannyira tág, homályos és kontextusfüggő, hogy igencsak kérdéses, mennyiben lehet tényleges

magyarázó erővel bíró, tautológiákon túl mutató definíciót alkotni rá. Egy második, bár

érezhetően gyengébb konszenzus pedig abban ragadható meg, hogy mivel a nemzeti érdek

fogalma oly mértékig elválaszthatatlan részét képezi a gyakorlati (kül)politika diszkurzív

kelléktárának, hogy a fogalom ezért a nemzetközi kapcsolatok elméletéből sem mellőzhető. Mindezeket az alapvetéseket elfogadva úgy vélem, a fogalom elméleti használhatatlanságához

vezető csapda abban lapul, ha a nemzeti érdek szubsztantív tartalmát kívánjuk általános

érvénnyel meghatározni. Ennél közelebb jutunk a megoldáshoz, ha a megismerés lehetőségei

felől közelítünk a kérdéshez, nevezetesen azon az úton, hogyan konstruálódik a nemzeti érdek

egy társadalmi kontextusban és milyen úton juthatunk el a megismeréséhez. E tekintetben a 2010 óta regnáló, Orbán Viktor vezette Fidesz-kormány a Carl Schmitt-féle decizionista iskola

tézisire épülő, „kinyilatkoztatáson” alapuló tradícióhoz illeszkedik. Ennek szellemében a

szuverén – jelen esetben nem a nép, hanem a végrehajtó hatalom élén álló személy – rendelkezik a nemzeti érdekre vonatkozó objektív tudással, politikai cselekvése a nemzeti érdek 2 a rovatban idézett írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztők álláspontját 3 politológus, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzője