Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-16
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 17. 18 Rehabilitálnák azt az embert, aki hozzászoktatta a magyarokat az antiszemitizmushoz „Az MTA elnöke a minap azt nyilatkozta, hogy az Akadémia napirendre tűzheti Hóman Bálint akadémiai tagságának rehabilitációját. Az Akadémia etikai kódexe az akadémiai tagság etikai feltételeit a következőképpen határozza meg: „a magyar tudomány intézményei jogilag és erkölcsileg is megkérdőjelezhetetlen működésre törekszenek. Ezért a tudomány minden művelőjétől megkövetelik a hatályos jogszabályok betartását, az emberi méltóság, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok feltétlen tiszteletét”. Hóman Bálint tevékenysége kiáltó ellentétben áll a fenti elvekkel. Néki a Darányi-, Imrédy-, Teleki-, Bárdossy- és Kállaykormányok kultuszminisztereként kezdeményező szerepe volt a magyar zsidóság jogfosztásában. Ő készítette el az első zsidótörvény tervezetét, amelyet ő terjesztett be 1938. február 1-jén Darányi Kálmán miniszterelnöknek, majd február 25-én a minisztertanácsnak. Amikor Lázár Andor igazságügy-miniszter jelezte, hogy a zsidótörvény tervével nem ért egyet, Hóman lemondásra szólította fel. Hóman kezdeményezője volt a szakmai (orvosi, ügyvédi, mérnöki) kamarák rasszista célú átalakításának, és következetesen kiállt a zsidótörvények újabb és újabb megszigorítása mellett. Egy hónappal a német megszállás előtt társaival együtt memorandumban követelte a magyar zsidóság kitelepítését. Szálasi hatalomátvétele után tagja volt a nyilas parlamentnek, amelynek ülésein is megjelent. Hóman Bálint emblematikus alakja volt a magyar értelmiség és a magyar társadalom „zsidótlanításának”. Kulcsszerepet játszott a magyar zsidók megalázásában és jogfosztásában. Ezen nem változtat az sem, hogy népbírósági perében – csakúgy mint a legtöbb antiszemita politikuséban – olyan túlélő zsidók is tanúskodtak, akiknek ő maga járt ki kedvezményeket a saját maga által kezdeményezett diszkriminatív törvények alól. Hóman Bálintnak fontos része volt abban a deportálásokat megelőző, mintegy fél évtizedes folyamatban, amely a magyar társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy zsidó polgártársaikat állami jóváhagyással lehet üldözni. Akadémiai tagságának rehabilitációja összeférhetetlen az alapvető humánum értékeivel és az MTA etikai alapelveivel …” Kovács M. Mária (Nsz) Az IS és a nemzetközi jog „Tavaly szeptemberben, amikor Washington bejelentette, hogy az Iszlám Állam ellen iraki területen indított bombatámadásokat kiterjeszti szíriai célpontokra is, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felhívta telefonon amerikai kollégáját, John Kerryt. Azt mondta neki, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek követniük kellene az ENSZ alapokmányának és a nemzetközi jognak az előírásait, továbbá „feltételek nélkül tiszteletben kellene tartaniuk Szíria szuverenitását”. Ehhez később hozzátette, hogy a Biztonsági Tanács (BT) felhatalmazása nélkül alkalmazott erőszak súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Hagyjuk most figyelmen kívül azt a körülményt, hogy a telefonbeszélgetés időpontjában nagyszámú orosz katona „töltötte szabadságát” Kelet-Ukrajnában, és tegyük fel az alapkérdést: milyen nemzetközi jogi normákat kellene követnie az Egyesült Államoknak és az általa vezetett koalíciónak ahhoz, hogy legálisan folytathasson küzdelmet az IS ellen …” Valki László (Nsz) Imaszőnyegre kényszerülhet Franciaország? „Ha valaki a végére ér Michel Houellebecq legújabb regényének, a leggyakrabban a botrányos jelzővel illetett Behódolásnak, meglepetten tapasztalja a kötet szikár realizmusát. Sokkal csavarosabban botrányos az új regény, mint amire az olvasó számít. Különösen annak tudatában, hogy Franciaország és a francia politika iszlamizációja a témája a nem túl távoli jövőben játszódó történetnek. Jelenünktől csupán hét év a távolság: a cselekmény ideje 2022. Mindenképpen a hazai könyvkiadást dicséri, hogy a kortárs francia próza ez idő szerint egyik legnagyobb hatású szerzője, Michel Houellebecq kötetei szinte kivétel nélkül olvashatók magyarul. A megkülönböztetett érdeklődést jele, hogy
