Kisebbségi Sajtófókusz, 2015. május - Civitas Europica Centralis
2015-05-09
K ISEBBSÉGI S AJTÓFÓKUSZ Civitas Europica Centralis (CEC) H1115 Budapest, Szentpéteri. u. 10.. +3630 904 6164, http://www.cecid.net/ admin@cecid.net 2015. MÁJUS 10. 19 elfogadhatónak, de a többség – élén például a parlamenti frakció vezetőjével – mélyen hallgat az egykori képviselőtársak mai mellőzéséről. A magukat konzervatívnak tekintő, kormánytámogató értelmiségiek úgyszintén. Az egész „mértékadó” jobboldal tudomásul veszi, hogy a sokat emlegetett polgári Magyarország berendezése az aktív történelemhamisítás jegyében zajlik …” Mészáros Tamás (Nszv) Holokauszt vs. Trianon „Mind több részlet kerül magyarul is nyilvánosságra az Egyesült Államok 2010 és 2013 közötti budapesti nagykövete, Eleni Tsakopoulos Kounalakis memoárkötetéből (Madam Ambassador: Three Years in Budapest). A Turáni átok és Július Negyedike című fejezetből idézzük fel és próbáljuk értelmezni tapasztalatait. A nagykövet feleleveníti Schmitt Pál „meglepő kijelentését”, amely köztársasági elnöki eskütétele (2010 június 29.) után, egy "pohár pezsgős” beszélgetésen hangzott el: „Magyarország fiataljainak meg kell hallaniuk az üzenetet, hogy a magyarok nem lúzerek!” Kounalakis emlékezetébe idézi Magyarország nagy személyiségeit, és nem érti „kik voltak ezek a lúzerek, akikről Schmitt beszélt?” Aztán egy városnézésen egy angol idegenvezető elmagyarázza neki: „Magyarország elveszített minden háborút, amelyben harcolt. Ők a történelem nagy lúzerei.” Kounalakis megvilágosodik: talán a Jobbik is azért vonzó a magyar egyetemisták körében, mert olyan nemzeti narratívát kínál, amelyben a magyar szuperior nép, nem pedig lúzer. Úgy tűnt neki, hogy Schmitt megjegyzése azt jelzi: a „jobbközép politikai vezetők is felismerték a játékba való bekapcsolódás célszerűségét. De hogyan? Miként kísérelhetik meg a jobbközép támogatói régi narratívájuk revízióját és egy jobb sztori kínálatát az embereknek?” A nagykövet talán nem is értette a maga teljes valójában, milyen horderejű és milyen érzékeny kérdésen törte a fejét. Mert miután a magyar baloldal kormányon képtelen volt megteremteni a saját narratíváját és a Fidesz szilárdan beült a hatalomba, a lassan érdektelenségbe fulladó antikommunista retorika helyébe valami mást kellett helyeznie, ami szellemében egyben tartja nem csak a vakhívő párttagságot, hanem a szimpatizáns tábort is …” Friss Róbert (Nszv) Nagyvárad útja Nagy Oradeáig „Népszavazáson dönthetnek vasárnap, május 10-én a nagyváradiak, illetve a Váradszentmárton községhez tartozó települések, Betfia, Hájó, Kardó, Rontó, Félixfürdő és Püspökfürdő lakói, hogy a nyolcezres község beolvadjon-e a száznyolcvanezres városba. Az eddigi kampány alapján úgy tűnik, a referendum Ilie Bolojan nagyváradi polgármester egyszemélyes projektje, igazán nyílt vita a pártok között nem alakult ki a város magyarságának félelméről, mely szerint az egész történet lényege, hogy a következő népszámlálásig húsz százalék alá csökkenjen a magyarok száma az immár Temesvárt meghaladó, Kolozsvárt közelítő területű településsé váló városban. Azért azt nehéz lenne tagadni, hogy a fejlődés útja a magyar jelleg visszaszorítása. Bolojan lépten-nyomon prosperálásról beszél, ingyenbérlettel csalogatja a szentmártoniakat, bicikliutakkal a váradiakat, beruházásokat, munkahelyeket, az eddiginél erősebb várost, nemzetiségi, felekezeti hovatartozástól függetlenül. (A várostól északra, nyugatra fekvő szomszédos magyar többségű községeket is kebelére ölelné, tudva, hogy a bihariaknak, borsiaknak eszük ágában sem lenne feladni az önállóságukat.) Csakhogy ugyanez a Bolojan tette egyértelműen érthetővé a viszonyulását a váradi magyarságoz az egyik helyi magyar napilapnak adott interjújában. Előzőleg annyi aláírással ellátott petíciót gyűjtöttek össze neki, amennyi Váradszentmárton teljes lakossága, kérve, hogy az új arculatot kapó váradi főtéren (volt Szent László, ma Unirii placc) kapjon helyet egy Szent László szobor. Az elöljáró mulatságos hasonlata szerint a britek sem engednék, hogy Bonaparte Napoleonnak szobrot emeljenek a londoni Trafalgar téren. Pedig pár éve a nevezett helyen az angolok egy több méter magas kék színűre festett kakas szobrát helyezték el, éppen a franciákra emlékeztetve a furcsa alkotással. Eddig annak a Mihai
